Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Bordi Zsigmond Loránd: 13 - 14. századi magánvárak Kovászna megyében
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL Vár Oklevél Terület Torony Luxuskategóriájú lelet Kor Vártípus Bikfalva Csigavárszékely kör alakú torony (b.á.: 3,5 m)? magánvár? Csernáton Csonkavárszékely kör alakú tornyok (déli, á.: 7,50m) karéjos kehely, csiszolt felületű korsók 13-14. század magánvár Erősd Csókásvárvármegye kaputorony ? szablya (?) 13-14. század királyi (?), utóbb magánvár Kézdialmás Almásvárszékely négyszögű torony (7x7 m)-14. század (?) magánvár Málnás / Oltszem Herecvárszékely kaputorony (6,45x7,25 m)-13. század királyi vár (?) Sepsibükszád Sólyomkö vára 1366 vármegye feltételezett torony-14. század magánvár Sepsibükszád Vápavárvármegye négyszögű utólag épített torony sarkantyúk 14-15. század királyi (?), utóbb magánvár Szacsva Szacsva váraszékely torony (?)-13-14. század (?) ismeretlen Torja Bálványosvár 1349, 1360, 1364 vármegye négyszögű torony (8,8x8,8 m) csiszolt felületű kancsók, sarkantyú 14-13. század magánvár 1. táblázat. A Kovászna megyei kővárak a magánvárak négy kritériumával A fenti felvetések alapján megvizsgálva a kilenc kőfallal rendelkező, a 13-14. századra keltezhető Kovászna megyei erődítményt (1. táblázat), kiderül, hogy közülük csak egyikre, a torjai Bálványos várára illik rá mind a négy kritérium. A többi erődítmény közül, a Vápa várára három, háromra: az erősdi Csókás várára, a sepsibükszádi Sólyomkő várára és a csernátoni Csonkavárra legfeljebb két kritérium, míg Almás várára csak egy kritérium vonatkoztatható (2. kép). A bikfalvi Csigavár esetében (3. kép), annak ellenére, hogy a Csonkavárhoz hasonló alaprajzú és méretű toronnyal rendelkezik, az a tény, hogy itt még nem folyt régészeti kutatás és nem derült ki, hogy rendelkezik-e külső védművekkel (fallal vagy paliszáddal), egyelőre óvatosságra int, hogy magánvárként kezeljük. Herec vára esetében (4. kép), annak ellenére, hogy a hagyomány a Mikó családhoz köti, és ez alapján mentsvárukként van számon tartva9, kételyek merülnek fel magánvár voltát illetően. Egyrészt azért, mert a vár területe megoszlik két falu között (Málnás és Oltszem határa pontosan megfelezi területét), ugyanis, amennyiben a Mikók birtokában lett volna, 9. Benkő E. 1990. 72. 117
