Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Bordi Zsigmond Loránd: 13 - 14. századi magánvárak Kovászna megyében
Bordi Zsigmond Lóránd 13-14. SZÁZADI MAGÁN VÁRAK KO VÁSZNA MEGYÉBEN gondoskodtak volna arról, hogy saját birtoktömbjükhöz tartozzon. Másrészt a vár területén végzett mégoly csekély méretű régészeti feltárás is csak egyetlen, a 13. század első harmadára, II. András (1205-1235) uralkodása idejére keltezhető érmét hozott a felszínre10 11, anélkül, hogy bármilyen más korabeli, vagy későbbi leletanyag előkerült volna. Maga a vár ellenben egy olyan, a kora vaskor folyamán a Bodoki-hegységet keresztben átvágó úton fekszik11, amelynek középkori használata eléggé valószínűsíthető, ami egyúttal meg is magyarázhatná itteni jelenlétét. Ugyancsak kétséges, hogy szükségük lett volna a Mikóknak egy, a településtől két kilométerre fekvő, nehezen megközelíthető erődítményre, amikor rendelkezésükre állt — minden bizonnyal ezért is választották udvarházuk helyéül - a római castrum maradványa, amely kettős árokrendszerével12, valamint leomlott, de feltehetőleg a berecki castrumhoz hasonlóan zömök sáncként fennálló falaival elegendő védelmet nyújthatott számukra. Annak ellenére, hogy a sepsiszéki székelyek 1342-ben13 feldúlták a Mikók oltszemi udvarházát, nagyobb haszonnal járt volna számukra azt megerősíteni, mint egy távolabb fekvő mentsvárat felépíteni és fenntartani. Ezen kívül kétségesnek tűnik, hogy Sepsiszék közössége, amelyik a 14. század folyamán többször — néha erőszakkal is - fellépett a Mikók terjeszkedése ellen, eltűrte volna, hogy azok a szék területén egy várat emeljenek. Véleményem szerint Herec vára csak annyiban hozható kapcsolatba a Mikó családdal, hogy kastélyuk építésekor a vár falaiból nyerték a szükséges kőanyagot. A szacsvai várat (5. kép), amelyről nem rendelkezünk semmilyen okleveles adattal, sem pedig területéről származó középkori régészeti lelettel14, egyelőre csak a bizonytalan korú és rendeltetésű középkori várak közé sorolhatjuk be. Kovászna megye területén létezett még egy erődítmény, amelyet az irodalom a magánvárak között tart számon: a kézdiszentléleki Tarnóczy-kastély.15 A kastély kihagyható a 13-14. századi magánvárak közül, ugyanis, mind a 19. századi fényképfelvételek, mind pedig az egyetlen ismert, 1823-ból származó alaprajz (6. kép), egyértelművé teszik, hogy nem egy klasszikus értelemben vett várral, hanem egy késő középkori várkastéllyal van dolgunk. Ezek után vegyük számba azokat az erődítményeket, amelyek megfelelnek a kritériumoknak. 1. Bálványosvár Háromszék talán legismertebb középkori emléke, amely Kovászna megye északi részén, Torjától légvonalban 7 kilométerre, Bálványosfürdő közvetlen közelében, a Kézdivásárhelyt Sepsibükszáddal összekötő megyei úttól 1 km-re keletre található. A vár a Csomád-Büdös hegycsoport egyik déli nyúlványából kiemelkedő, 1057 m magas Vártetőn emelkedik. 10. Székely 1977. 60. Fig. 16/1. 11. A Bodoki-hegységet, és általában a háromszéki hegyeket átvágó gerinceken futó őskori utakra és azok esetleges középkori használatára Méder Lóránt László hívta fel a figyelmemet. 12. A római castrum árkai még a 18. század végén is használatban voltak. Lásd oltszemi Gaál Miklós Aranka Györgynek írt 1795. december 15-i levelét; közölve Székely 1955. 35-36. 13. EO. III. 68. 101. regeszta. 14. Székely 1977. 61-62. 15. Sófalvi 2010. 242. 118
