Zepeczaner Jenő (szerk.): Orbán Balázs kiadatlan fényképei (Székelyudvarhely, 2000)
A tizenhárom fénykép valamikor a két világháború között, de lehet , hogy valamivel késő U>, máig tisztázatlan körülmények, között került a székelyudvarhelyi múzeum gyűjteményébe. Nem kizárt, hogy hasonló utat jártak be, mint a többi lelvételek, amelyeket biztosan lehet tudni maga Orbán Balázs ajándékozott az 1880-as években a székelykeresztúri unitárius- illetve a marosvásárhelyi református kollégiumoknak, ahonnan, miután az iskolákat államosították, beszállították a megyei könyv- és levéltárba. Ezt a logikát követve elképzelhető akár az is, hogy ezek a lelvételek Orbán Balázs egykori iskoláját, a székelyudvarhelyi református kollégiumot „érintve" jutottak mostani helyükre. Akárhogy is történt, a múzeum szakembereinek elvitatatlan érdeme, hogy ezeket a fotótörténeti kincseket, éréküknek megíelelő módon máig megőriztek. A fényképészekről: Költői a kérdés, mely szerint .Mezei József, avagy Orbán Balázs ezeknek a felvételeknek a szerzője l A hatkötetes Székelyföld leúúsa első három, közötte az Udvarhelyszéket bemutató első kötet címlapja szerint Alezei a felvételek készítője, de Erdélyi Lajos az eredeti fényképek beállítása és kidolgozása alapján arra a megállapításra jutott, hogy Orbán táj- és településfelvételei mellett, mesterünk eze knél sokkal jobb minőségben állított néprajzi, a népviseletet bemutató lényképeket készítette. Bárhogyan is történt, az a lény, hogy Orbán Balázzsal közösen felvállalt munkájuk elkészítésekor .Mezei már jelentős szakmai mú Ital, széleskörű ismeretekkel, nem utolsó sorban az o rbánéhoz igen közel álló szellemiséggel rendelkezett, ami közel hozta egymáshoz ezt a két, jó értelemben megszállottnak módba tó egyéniséget. Mezei (Me zey) József 1823. május 11-én született a Szabolcs megyei Kislétán, ahol apja gazdatiszt volt. 1846-ban bár mérnöki vizsgát tett, a kutatás őt in kW> mint festőművészt, fényképészt és írót tartja számon. Evekig Nagybányán és Sza fémáron dolgozott, ahol a későbbiekben általa írtak szerint megismerkedett az ekkor Erdődre járó Petőfivel, akivel a szabadságharc erdélyi expedícióinak során is többször is találkozott’. MLegfestette a nagy költ ő és Bem arcképét is. Az előbbi a jVLagyar Nemzeti jVlúzeum gyűjteményébe került, míg Bemről készített rajzának fényképmásolatát 1867-ben Borsos és Doktor fényképészek pesti műtermében sokszorosítják, s országszerte (Budapesten, Reset, Kolozsváron, Nagyváradon, Nagyi) ányán, stb.) árusítják . Azt, hogy mikor, kitől és hol tanult meg fényképezni mély homály fedi.Legkorábban, i85frb an írtak arról, hogy MLezei, Sikó JMiklós (1818-1 cy00) kolozsvári festőművész társaságában „egy hosszabb székelyföldi műutazáson" vett részt, ahol „a fényképezés folyamatosan annyi munkát adott nekik, hogy különösen az ügyes tájképfestő Meze iné kaiig maradt egy-két tájképre ideje" . Két év múlva JVLunkácson bukkant fel, míg i8fó-ban a jeles történész, Kőváry László, által szerkesztett Erdélyi Posta hasábjain már arról olvasunk, hogy „Báró Orb án Balázs a Székelyföld nevezetességeit leírni szándékozván, a múlt nyáron jeles festészünk és fényképészün k Mezei J ózsef által a nevezetes pontokat levétetfcé". H A hír éppen Udvarhelyszék területén végzett gyűjtésűkről szól, melyről a következő év márciusában az Erdélyi .Múzeum Egylet Xörténeti Szakosztálya előtt is beszámoltak. Alint jelezték, útjuk során „mintegy roo várat, templomot, tájképet, népviseleti csoportozatot (kiemelés tői em -3
