Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)

Tetőfedés

bői, azonban számunkra leginkább azért fontosak ezek az adatok, mert bizonyítékul szolgálnak arra, hogy ezek a cseréptípusok honosodtak meg legelőbb a^ általunk tárgyalt területeken is.32 A fentebb említett Szentábrahám közvetlen szomszédságában, Csekefalván végzett régészeti ásatások is hasonló, ugyanakkor más típusú (késő középkori jellegű, vastag) cseréptöredékeket tártak fel.33

A levéltári források tanúsága szerint, a Vili. században Háromszéken több templomtorony vagy iskolamesteri ház fedéséhez használtak mázas tetőcserepeket.34 A széleskörű elterjedésre jóval később került sor. A liturgikus építmények mellett, fokozatosan a városi épületeken, főúri és várépítkezésekben jelennek meg a cserepek.35 A XVIII—XIX. századok fordulóján már több faluban (Nyikó mentén is) megjelennek az első cserépvető műhelyek, melyek a kisnemesi, földesúri és jómódú paraszti igényeket elégítették ki. A gépi cséplés és a hatóságok tűzrendészed szabályzatai mind az égetett tetőcserepek meghonosodását szolgálták. A föld nélküli szegény (székelyföldi) családok tagjai elsajátították a cserépkészítés technikáját és gyártásra alkalmas helyszínt, agyagot keresve, időnként más-más települések határában állították elő termékeiket.36 A földműves falvak építészetében, a cseréphasználat szempontjából, a XIX. században következett be a fordulat. Ekkor már a lakosok legnagyobb részéről megfogalmazódott a cseréphasználatra vonatkozó igény. A tetőzet lecserélése azonban még időigényes folyamatnak bizonyult, hiszen az újtól való tartózkodás, az átfedéssel járó tetőszerkezeti átalakítások, s maga a cserép ára is visszariasztotta az embereket. Egy 1900-ból származó tarcsafalvi összeírás is ezt a jelenséget tükrözi: a nyolcvanhárom lakóházból hét továbbra is szalmazsúppal volt fedve, huszonnégy házat cserép borított, a többség (ötvenkettő) viszont zsindelyes fedésű volt.37 Azzal, hogy az építőanyag-ipar is áttért a nagyüzemi termelésre, már nagy mennyiségben állították elő a tetőfedő anyagokat, mely egyben az árak csökkenéséhez, tehát a kereslet fokozottabb növekedéséhez is vezetett.

32 A zöldmázas és hódfarkú cserepeket lásd a 37-38. sz. rajzokon.

33 Benkő 1992. 60., Rusu 2002. 32.

34 Csáki István történész adatait alapján, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak egy megfogalmazott kéréséből arról értesülhetünk, hogy egykoron a zabolai református templomon is voltak mázas tetőcserepek. (SzNM Irattára Lsz. 163/1914)

33 Cseri 1997. 137.

36 Egy 1864-es feljegyzés is azt hangsúlyozza, hogy a szegény réteg körében terjedt el ez a kézműves foglalkozás: „igen jo cserep (!) és téglát készittenek melyből sok szegény székely atyafi tartya fent családját." (Szabó T. 1978. 107.)

37 Szentannai 1999. 100.

23