Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)

Népi építészet

feltétlenül a mesteremberek hozzáértését minősítette, hanem azt a személyt értékelte vagy bírálta, aki a munkálatot rendelte és megfizette.

Egy település utcaképe, valamint az udvarszerkezetek milyensége szorosan kötődnek a gazdálkodási módokhoz. A Nyikó menti falvakban általános volt a háztáji gazdálkodás, ezért minden udvarhoz zöldségeskert, esetleg gyümölcsös is társult. A többnyire szabályozatlan telekkiosztást tanúsító falvakban a belterületeket, valamint a határrészeket öröklés vagy vásárlás útján lehetett megszerezni. Anyagi képességei függvényében minden gazda igyekezett családja, de főleg házasság előtt álló fia számára hajlékot biztosítani. A tárgyalt régióban egyaránt megtalálható az utcavonalas, valamint az előkertes beépítés is.15 A házak frontja (rendszerszerűen) az utcára nézett, többségük követte a kerítés vonalát, ennek kiegészítéseként épültek. A keresztcsűrös, négyzetes udvarszerkezeteket maga a csűr dominálta. A lakóházat az udvar egyik oldalán építették fel, szemközt a melléképületek kaptak helyet, a négyzetes kialakítást pedig az udvar lezárásaként felállított csűr valósította meg.

A dombvidéken alkalmazott (régi típusú) szabálytalan családi telkeken csupán egy lakóházat építettek. Az ingatlan gyakran a háromgenerációs nagycsalád tagjainak egyaránt hajlékul szolgált. A hármasosztatú házszerkezet nyomai ma is megtalálhatóak, azzal a különbséggel, hogy amíg előzőleg első ház, pitvar16 és hátsóház összetételű lakásokat építettek, később a pitvar helyet cserélt a hátsó házzal. A legelső szoba viszont ebben a felosztásban is megőrizte tisztaszoba jellegét. Az építőanyagok nagyobb választéka, valamint az egyes tájegységek építészeti stílusainak ötvöződése, a sajátos jegyek fokozatos eltűnéséhez vezettek. Itt is egyre inkább a téglalap vagy négyzet alakú, sablonos építkezés vált uralkodóvá. A térség gazdasági állapota azonban sokuknak nem tette lehetővé a lakóház teljes átsrukturálását, így viszonylag nagy számban maradtak fenn régi típusú parasztházak. Továbbá a székely keresztúri Molnár István Múzeum udvarára betelepített XVIII, századi lakóház sok információval szolgál ahhoz, hogy általános képet alkothassunk a korabeli népi építkezésről.

Az alapozást a föld felszínén kezdték, melyhez faragatlan kövek képezték az anyagot. A többnyire természetes alakjukban felhasznált köveket agyaggal rakták fel, egy durva egyenletlen falfelületet képezve. A módosabb gazdák pincét is kialakítottak, amely mindig az elsőház alá volt

15 Szentannai 1999. 16.

16 A konyha csak később alakult ki, a főzés mindaddig a szobai cserepeshez kacsolódott. 16