Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)

Gazdasági élet

báró Dániel Lajos birtokainak nagy részét lótenyésztésre hasznosította. Kiskedében a Borbáth család szabályozta a gazdasági életet. Borbáth István mint képzett mezőgazdász szervezte meg a termelő tevékenységét, és már 1918-ban nagy tejhozamú szarvasmarhák tenyésztésére tért át. Később a mezőgazdaság gépesítésébe ruházott be, továbbá gyümölcstelepítéseket végzett, s még szőlőtermesztéssel is próbálkozott.9 Székelyszentmihály gazdálkodását pedig az Erdőszentgyörgyről áttelepedett Rozmann család befolyásolta.10 Rozmann Jenő 1913-ban szeszgyárat épített, Rozmann Izidor pedig körfűrészt és malmot működtetett.11

Ezek a létesítmények bár viszonylag rövid életűek voltak, a lakosok számára munkalehetőséget kínáltak. A fokozott állami ellenőrzés kihatott minden hasonló háziipari objektumra, s végül ezek eltulajdonítása is bekövetkezett. Addig földművelésből élő falusiak arra kényszerültek, hogy (a téeszekben) saját földjeik terményeinek kis hányadáért robotoljanak. Egyre inkább általánossá vált a gyerekek középiskolai, szakiskolai taníttatása, s a közeli városok (Székelyudvarhely, Székelykeresztúr) által kínált munkalehetőségek kihasználása. A föld tulajdonjogától való megfosztás az addigi életvitelről való lemondásra kényszerítette a falvak lakóit, s a mezőgazdaságtól az üzemi termelés felé irányította a fiatalabb generációkat. Az sem téveszthető szem elől, hogy ezekben a falvakban - akárcsak Erdély többi településein - a tulajdon elvesztésével egyben a társadalmi szerepek is felcserélődtek. Az idősek, akik kezükben tartották a gazdaságot, jól ismerték a mezőgazdasági munka fázisait, nem tudták kamatoztatni ismereteiket, s egyben a család élelmezéséhez sem tudtak hatékonyan hozzájárulni. Az elméleti oktatást, vagy a szakmák tanulását előnybe részesítő fiatal generációk számára nem képezett attrakciót a vagyontalan rurális életforma. A falvak kapcsán valóságos kirajzásokról beszélhetünk, hiszen az ipari létesítmények által a városok céltelepülésekké váltak. A Nyikó menti falvak elnéptelenedése általánosnak mondható, és „törvényszerű" demográfiai mozgást rajzol ki. A tárgyalt huszonkét falu közül csak Farkaslakán tapasztalható ellentétes jelenség.12 Ez a település gazdasági téren is messzemenően elkülönül az előzőektől, hiszen az intenzív szénégetés milliárdos léptékű vállalkozásokat táplál.13

9 Szentannai 1999. 52.

10 A Rozmann család a Székelyszentmihályon levő Ugrón birtokot vásárolta meg.

11 Szentannai 1999. 116.

'2 Varga 1998.

13 Kinda-Peti 2005. 88-118.

14