Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 1996)
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum az Erdély délkeleti részén elterülő Székelyföld központi részének, az egykori Udvarhelyszéknek néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és természetrajzi múzeuma. Á jelenlegi közigazgatási beosztás szerint gyűjtőterülete Hargita megye nyugati részeit, vagyis a két Homorúd, a Nagy és Kis Küküllő felső folyása menti területeket foglalja magába. E terület lakosságát a székelység képezi, amely a magyar nemzet legkeletibb csoportja (a csángókkal együtt). A nemzetiségi szempontból mozaikszerű összetételű Erdélyben is megmaradt tiszta magyar területnek. A múzeum története A székelyudvarhelyi múzeum történetét a XVIII, század második felétől követhetjük nyomon. Egyike Erdély legrégebbi hasonló jellegű intézményeinek. Kezdetei egyidősek a nagyenyedi református kollégium mellett kialakult könyvtárral, szertárakkal és az ebből kivált múzeummal, ahol elsőként Benkő Ferenc leltározta fel a ritkaságok gyűjteményét (Raritarum et Naturalia Museum) 1796-ban. Gróf Bethlen János (1613-1678) történetíró, kancellár, Alsófehér vármegye főispánja és udvarhelyszéki főkapitány 1670. március 15- én kelt alapító levelével adományozott 1000 forinttal a székelyudvarhelyi alsófokú (triviális) iskolát középfokú rangra emelte. Az újonnan alapított református iskola bekapcsolódott a polgári jellegű művelődési fejlődésbe. „Az erdélyi protestáns iskolákban erőteljesen hatott a tudományok végső eredményeinek összefoglalására, a kötetlenebb vallásosság igényével fellépő és a demokratikus egyházkormányzat érvényesülését követelő puritanizmus; a modem racionalizmus előfutára, a kartezianizmus, valamint a sajátos teológiai racionalizmust kialakító coccejaniztnus, amely támad mindenféle skolasztikus értelmezést." (írja Hermann Gusztáv) Legtöbb tanára németországi és hollandiai egyetemeken tanult. Szathmári Pap János (1685-1689) Descartes tanítását fogadta el. Szigethi Gyula György (1712-1720), kinek „Járt elméje azon is, hogy fa magyar nyelvet/ pallérozgatnók s a sok szükségtelen diakizálást is hánynák ki belőle" (Hermányi Dienes József), „holmi borjúkat is anatomizál vala", 1
