Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 1996)

és a nap járásával kapcsolatos ismereteket is tanított. Kováts József (1763-1767) egyenesen Párizsból jött haza elfoglalni a professzorságot, Bázelben tanítványa volt Dániel Bemoullinak, aki a fizikát kísérletek bemutatásával adta elő. Kis Gergely (1768-1787) a régi faépület helyett felépíti a kollégium emeletes kő- és téglaépületét, amely 1772- ben lett kész. Benkő József (1787-1789) a század jelentős történésze és botanikusa. Szigethi Gyula Mihály (1797-1823) megírja a város és a kollégium történetét, drámaíró, 1801-ben „játszó színt" létesített.

Az iskola kezdeteitől tanítottak aritmetikát, 1751-ben bevezették a történelem és a természettudományok, majd a földrajz, fizika és vegytan tanítását is. A humán tárgyak oktatása során egyre több könyvre volt szükség, a természettudományok oktatásában egyre nagyobb szerepet töltöttek be a „szemléltető eszközök". A könyvtár legrégebbi leltára 1701-ből maradt fent, az állomány ekkor még elfért egy nagy és egy kisebb ládában. Az egyre gyarapodó gyűjtemények első fen tmaradt összeírását 1797-ben készítette el Zilahi Sebes János (1789-1803), amelyet professzortársa, Szigethi Gyula Mihály egészített ki: RECTORALE PROTOCOLLUM BIBLIOTHECAE GYMNASII REFORM. SZ. UDVARHELYIENSIS INSERVIENS CONNOTANDIS. A gyűjtemény azonban korábban keletkezett, erre utal egy, az aranypénzekre vonatkozó bejegyzés: „Az itten előszámlálandó Numismákból még 1772-k esztendőben Mlgos GrofTorotzko Sz. Györgyi Torotzkai S usánna Asszony, n. Grof Camerarius Boros Jenői Székely László úr özvegye küldött Gymnasiumunknak 10 darab arany, 5 ezüst és 57 darab on és réz monétákot, melyekről két levele vagyon a tisztelt Grofnénak

Az 7 797. évi Protokollum címlapja/ 2