Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)

A tehetséges fiatalember tanulmányait Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán folytatja 1901-1905 között, ahol Székely Bertalan osztályába iratkozik. Az iskola tanári szakának végzése közben a tananyag elsajátítása mellett alkalma volt több tanulmányi kiránduláson is megcsodálni az észak-olaszországi városokat, múzeumokat, műemlékeket. Önkéntesi évét a budapesti 12-es tüzérezrednél tölti, és csak miután elfoglalja állását, szerelik le 1906-ban.

Katonaideje alatt megpályázza a székelyudvarhelyi református kollégiumban megürült rajztanári állást, és meg is választják helyettes tanárnak, „...a Sepsiszentgyörgyre távozott Demeter Béla és Döme Bálint h. tanárok munkakörének betöltésére Dr. Viski Károly és Haáz Ferenc urakat választotta meg az elöljáróság". „A 12- ik rendes tanári szék a mértani és szabadkézi rajznak van fenntartva, ezt 1906 őszén sikerült egy évre Haáz Rezső okleveles rajztanárral betölteni, h. tanári javadalmazás mellett; ő 1906 novemberében a szabadkézi rajz tanítását is megindította az önként vállalkozó tanulóknak két ingyenes kurzusban." Az első tanári éve folyamán „Haáz F. Rezső oki. h. tanár tanított mértani rajzot az I—IV. osztályban, szabadkézi rajzot az önként vállalkozóknak 2 csoportban, heti 15 órán. A módszeres értekezletek jegyzője, az ifj. olvasó-egyesület alelnöke. Intemátusi felügyelő. Tanít egy év óta. Bentlakó tanár". Az egy iskolai évre Székelyudvarhelyre érkezett fiatal tanár jól érzi magát a kollégiumban, a kisvárosban, amely oly messze feküdt szülőföldjétől, ezért a következő évekre is itt maradt az elöljáróság megelégedésére, mert értékelik nagy munkabírását és buzgalmát. Véglegesen csak 1909-ben telepedik le a városban, miután „...a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a szerződésben gyökerező jogával fogva Haáz Ferenc Rezső oki. rajztanárt, 3 évi sikeres működése után gimnáziumunkhoz rendes rajztanárnak kinevezni méltóztatott". Az 1910. évi iskolakezdéskor megtartja tanári székfoglaló értekezését A festészet újabb irányai címmel. „A megnyitó ünnepéllyel kapcsolatban Haáz F. Rezső és Dr. Kosa János miniszterileg kinevezett, illetve egyházkerületi közgyűlésen megválasztott tanárokat székfoglaló értekezéseik megtartása után r. tanári tanszékükbe ünnepélyesen beiktattuk, mely alkalommal a kollégium elöljárósága részéről gondnokaink akadályoztatása miatt Dr. Sebesy János elöljárósági tag, a tanári kar részéről pedig Szabó András gazdasági felügyelő tanár köszöntötték a székfoglaló tanárokat.” (...) A biztos tanári állás mellé az osztrák-magyar dualizmus alkonyán a tanári státushoz illő fizetés is járult. így rövidesen sor kerülhet a családalapításra is, 1910. július 12-én feleségül veszi dr. Mezei Ödön vármegyei orvos leányát, Annuskát. A családban rövidesen megszületnek a gyerekek: Anna (1911), Sándor (1912), Ferenc (1913) és Jolán (1915). Házasságuk első éveiben a szombatfalvi Femengel-házban élnek, majd a kollégium régi épületében berendezett szolgálati lakásban, 1949-től családi kis házukban, a főtéren (22 sz.) laknak élete végéig.

A háború kitörésekor azonnal, 1914. augusztus 1-jén megkapja behívóját.

„Haáz F. Rezső tartalékos tüzér hadnagy, lovas szolgálatra alkalmatlan lévén, irodaszolgálatra hívták be először a parajdi sóbányához, később a fogarasi, majd a dési tartalékkórház parancsnokává nevezték ki, főhadnagyi rangot kapott." 1915 októberétől az olasz, majd a szerb, olasz, román és tiroli frontokon harcol mint a 12. hegyi tüzérrend főhadnagya. Csak a háború végével, az összeomláskor szerel le 1918 őszén, mikor visszatérhet Székelyudvarhelyre.

A világháború utáni években Haáz Ferenc Rezső nem repatriált, mint sokan mások, nem tért haza szülőföldjére, amelyet a békeszerződések Csehszlovákiának ítéltek. Visszatérése után újra elfoglalta katedráját, és továbbra is azt tette, amivel a legtöbbet segíthetett a kisebbségi sorsba jutott székelységen: dolgozott.

6