Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)

A XVIII, század végén készült proto­­kollúm alapján meggyőződhetünk arról, hogy ekkorra már lerakták a régiségtár, a numizmatikai gyűjtemény, a fizikai-ter­­mészetrajzi szertár és ásványtár alapjait. Az öt fejezetre osztott protokollúm két első része a könyvtár, a harmadik fejezete a fi­zikai, matematikai és mechanikai szertár, a negyedik az éremtár, az ötödik a könyv­tár berendezési tárgyait klenódiumokat, címereket, a természetrajzi és régiséggyűj­teményt veszi számba. A numizmatikai gyűjtemény 13 arany, 187 ezüst és 127 nem nemesfém érmét fog­lal magába. „A következő ezüst monétá­­kot a legátusok által gyűlt pénzből vettem ki s tettem bé pro memoria a monétás ládába A(nn)o 1797. la 7bris J:S:Z.” - jegyzi be Zilahi Sebes János 1797. szeptem­ber 1-én, amikor 8 db. XVIII, századi érmet leltározott be, majd alább így folytat­ja: „Ezen numerus alatt lévő két numizmátskát hozta dominus Stephanis Kandó Magyar országi legátiójából”. A székelydályai Kandó István nevét a réz érmek fel­sorolásánál is megemlíti a leltárkészítő. Ezekből is megtudhatjuk, hogy a kollégi­um diákjai már ekkor is hozzájárultak a gyűjtemények gyarapodásához. Háborús időkben - így az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni évek­ben - elsősorban az éremtár volt veszélyben: - 1850 júliusának 20-án a levéltár melletti szoba katonai rakhelynek elvétetvén, minden éjjel katona őr volt a mel­lett és a levéltár mellett is; a levéltár lakatját július 20-án épnek találtuk; a mi­kor augusztus 20-án a levéltárba be akartam menni a lakat felbontva volt. A le­véltárba az ideiglenes büntetőbíróság jelenlétében bémenvén, ott a pénzt mind ellopva találtuk. A bíróság kikérdezett engem és Illés Ferenc seniort, de katona után nem volt nyomozás" - jegyzi be az aranypénzek leltára után Szabó György rektor, hasonló bejegyzés követi az ezüstérmek jegyzékét is. Az ismeretlen tolva­jok a kevésbé értékes pénzeket sem kímélték: „A réz ércek is mind ellopottak" - jegyzi meg lakonikusan az iskola rektora. Azonban az éremtár csakhamar újra gyarapodásnak indult, továbbra is ado­mányok útján: „Újabb időben t.i. 1854-ben ajándékozott tekintetes Török Ferenc úr libádból ezüst érmeket. Török Ferenc úr tibódi udvarán egy egész fazék római ezüst pénzt kapott, melyek Marcus Aurelius Antoninusig jönnek le." A 10 db ró­mai ezüstöt más, nagyobb adományok is követték. 1862-ben Zathureczky Károly adományozott 29 érmet, majd 1868, december 2-án Nagykedei Fekete Sámuel összesen 35 arany, 330 ezüst és 41 db rézérmet adományoz. „Ezen lajstromba le­sorolt pénzeket és érméket két csinos készületű, bársonyozott, záros ládába behe­lyezve, kedves anyósommal, özvegy Kendi Ferencnével és hitvesemmel, Kendi Kándidával, mint akik több nevezetes darabokkal segítettek, egyetértóleg, öröm­mel és örök tulajdonjoggal ajándékozom a nemes Székelyföld fiainak általáno­san, különösen pedig a Székelyudvarhelyi ev. ref. Collégyomnak, megőrzés és a történelem mezejéni mívelődés végett. Adja Isten, hogy mások is hasonló áldo­zatokra buzdulva, jelen gyűjtemény idővel egy Székely Múzeummá nője ki ma­gát” - fejezi ki akaratát az adományozó a gyűjteményt kísérő nyomtatott leltá­rában. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom