Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)

A nagyon jól összeállított gyűjteményben római köztársaság- és császárkori, ógörög, középkori magyar érmék - Szent István korától kezdó'dően - mellett talá­lunk bizánci aranyakat és nagyon ritka Koson-aranyakból is 10 darabot. Annak el­lenére, hogy a gyűjteményt később is megkárosították (történetében hátra van még két világháború), az érmek döntő többsége ma is a múzeum tulajdonában van. Ugyancsak a múzeum tulajdonában található az 1797-es leltárban a beren­dezési tárgyak között lajstromba vett vasalt tölgyfaláda is. („Egy láda, melly két koltssal jár, melly a Théka pénzes ládája.") Fennmaradt még a klenódiumok rendjén elsőnek felsorolt címer: „Egy ezüst tábla a falba rakva, körül márvány kőbe foglalva, melybe vagyon vésve néhai idősebb B. Daniel István úrnak tzimere, ki született 1684, holt meg 1774." A következő fejezetben felsorolt címerek közül is leltárunkban van két darab. Az utolsó részben vannak felsorolva a természet és mesterségek „csodái”, va­lamint a természeti ritkaságok, összesen 858 darab. Ebben a fegyverek („Egy pánczé, vagy vas ing", „Egy pais"), mestermunkák („Varrás nélkül való ing", „egy pár kitsin patkós csizma"), kövületek („petrificalodott fa", „petrificalodott fa levél"), természeti ritkaságok („Egy nagy tengeri csiga”) mellett kuriózumok is nagy számban előfordultak („Egy Básta és Mihály Vajda idejebeli lapos vas, olyan ekébe való, melyet a marha szűke miatt emberek vontak, melyet a Hévízi csonka várban találván, ajándékozott Thécanak Titt. Huszár Gábor uram A. 1791.", „Egy nyoltz lábú malatz", vagy a később bejegyzett „Az Attila kard­ja”). Itt került bejegyzésre egy értékes kőzetgyűjtemény is: „T. Prof. Szigethi Mi­hály úr ezen következendő 331 darab Stufákat a B. Theca számára 60 - hatvan forintokban által engedte”. Új színnel gyarapította a kollégium gyűjteményét bögözi Solymossy Endre, aki 1881-ben lett az iskola tanára. A történelem és földrajz tanítása, jelentős köz­életi tevékenysége mellett a kollégiumi kép-, érem- és régiségtár őre is. Még a kol­légiumhoz való helyezése évében új leltár­könyvet nyitott. (1215 ltsz.) Gyűjtőmun­kája és saját ásatásai révén lerakta a régé­szeti gyűjtemény alapjait. Gyűjteményé­nek legtöbb darabja ma is megtalálható a múzeumban. A századfordulón újabb sikertelen kí­sérlet történik egy vármegyei múzeum alapítására. 1849-ben az "alakuló" múze­um számára gyűjtik be a Székelyudvar­hely területén előkerült római anyagot. 1900-ban már a vármegye törvényható­sági bizottsága ad utasítást Domokos An­dor alispánnak a kérdés tanulmányozá­sára. Lassan létre is jön az „Udvarhely vármegyei múzeum-egyesület”, igazgató­ja Csehély Adolf, az Állami Főreáliskola matematika tanára. Az összegyűlő anya­got az 1897-ben felavatott vármegyeháza díszterme mellett helyezik el. Azonban 1908-ban a múzeumi tár­gyakat és könyveket az egylet átadja a 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom