Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)

A múzeum története

A székelyudvarhelyi múzeum történetét a XVIII, század második felétől követhetjük nyomon. Egyike Erdély legrégebbi hasonló jellegű intézményeinek. Kezdetei egyidősek a nagyenyedi református kollégium mellett kialakult könyvtárral, szertárakkal és az ebből kivált múzeummal, ahol elsőként Benkő Ferenc (aki előzőleg a helyi ref. kollégium professzora volt) leltározta fel a ritkaságok gyűjteményét (Raritarum et Naturalia Museum) 1796-ban.

Gróf Bethlen János (1613-1678) történetíró, kancellár, Alsófehér vármegye főispánja és udvarhelyszéki főkapitány 1670. március 15-én kelt alapító levelével adományozott 1000 forinttal a székelyudvarhelyi alsó fokú (triviális) iskolát középfokú rangra emelte. Az újonnan alapított református iskola bekapcsolódott a polgári jellegű művelődési fejlődésbe.

„Az erdélyi protestáns iskolákban erőteljesen hatott a tudományok végső eredményeinek összefoglalására, a kötetlenebb vallásosság igényével fellépő és demokratikus egyházkormányzat érvényesülését követelő puritanizmus; a modern racionalizmus előfutára, a kartezianizmus, valamint a sajátos teológiai racionalizmust kialakító coccejanizmus, amely támad mindenféle skolasztikus értelmezést.” (írja id. Hermann Gusztáv).

Legtöbb tanára németországi és hollandiai egyetemeken tanult. Szathmári Pap János (1685-1689) Descartes tanítását fogadta el. Szigethi Gyula György (1712-1720), kinek „Járt elméje azon is, hogy /a magyar nyelvet/ pallérozgatnók s a sok szükségtelen diakizálást is hánynák ki belőle” (Hermányi Dienes József), „holmi borjúkat is anatomizál vala", és a nap járásával kapcsolatos ismereteket is tanította. Kováts József (1763-1767) egyenesen Párizsból jött haza elfoglalni a professzorságot, Bázelben tanítványa volt Daniel Bernoullinak, aki a fizikát kísérletek bemutatásával adta elő.

Kis Gergely (1768-1787) a régi faépület helyett felépíti a kollégium emeletes kő- és téglaépületét, amely 1772-ben lett kész. Benkő József (1787-1789) a század jelentős történésze és botanikusa. Szigethi Gyula Mihály (1797-1823) megírja a város és a kollégium történetét, drámaíró, 1801-ben „játszó szint" létesített.

Az iskola kezdeteitől tanítottak aritmetikát, 1751-ben bevezették a történelem és a természettudományok, majd a földrajz, fizika és vegytan tanítását is. A humán tárgyak oktatása során egyre több könyvre volt szükség, a természettudományok oktatásában egyre nagyobb szerepet töltöttek be a „szemléltető eszközök".

A könyvtár legrégebbi leltára 1701-ből maradt fent, az állomány ekkor még elfért egy nagy és egy kisebb ládában. Az egyre gyarapodó gyűjtemények első fennmaradt összeírását 1797-ben készítette el Zilahi Sebes János (1789-1803), amelyet professzortársa, Szigethi Gyula Mihály egészített ki: RECTORALE PROTOCOLUM BIBLIOTHECAE GYMNASII REFORM. SZ. UDVARHELYIENSIS 1NSERVIENS VONNOTANDIS. A gyűjtemény azonban korábban keletkezett, erre utal egy, az aranypénzekre vonatkozó bejegyzés: „Az itten előszámlálandó Numismákból még 1772-k esztendőben Mlgos Grof Torotzkai Sz. Györgyi Torotzkai Susánna Asszony, n. Grof Camerarius Boros Jenői Székely László úr özvegye küldött Gymnasiumunknak 10 darab arany, 5 ezüst és 57 darab on és réz monétákot, melyekről két levele vagyon a tisztelt Grofnénak a Gymn. ládájában, de nintsenek Sygnificalva, hogy melyek voltak azok.”

9