Székely Nép, 1969-1970 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1969-1970 / 1-4. szám
SZÉKELY NÉP 3. oldal AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG KÖZGYŰLÉSE Clevelandban, a Sheraton Hotel tanácstermében zajlott le ez évben az ERDÉLYI BIZOTTSÁG tisztújító közgyűlése. Lőte Lajos elnök üdvözölte a megjelent közéleti vezetőket, köztük vitéz Magyarossy Sándor vezérezredest, dr. Eszterhás Istvánt, a MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG elnökét és Sirchich Lászlót, a CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAROK NEMZETI BIZOTTMÁNYÁ-nak elnökét, majd beszámolt az elmúlt időszak munkájáról. Az elnöki beszámoló részletesen foglalkozott a trianoni évet megelőző előkészítő tevékenységről, amelyet a KÖZÖS KÜLÜGYI BIZOTTSÁG megbízása alapján végzett az Erdélyi Bizottság elnöke; majd ismertette a trianoni emlékünnepségekkel kapcsolatos előadásokat, tanulmányokat, rádióprogramokat stb., amelyekkel a Bizottság vezető tagjai járultak hozzá az évforduló jelentőségéhez. Vázolta a Prof. M. E. Osterhaven: TRANSYLVANIA című könyvének jelentőségét, amely az erdélyi szervezetek összefogása következtében lehetővé tette, hogy az elszakított keleti területek múltjáról és jelenéről tárgyilagos és tudományos színvonalú ismertetés kerüljön az illetékesek kezébe, éppen a trianoni ötvenéves megemlékezéseket megelőző időkben. Az Erdélyi Bizottság nagyszámban vásárolta meg a művet és juttatta el iskolákhoz, egyetemekhez és egyházi személyekhez. A beszámoló után dr. Eszterhás István ismertette az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetére vonatkozó híreket és részletes elemzést adott az elszakított területek sorsának várható alakulásáról. Az ülés során felszólaltak Sirchich László, Almay Lajos, Homonnay Elemér, dr. Nádas János és mások. Dr. Balló István az elhunyt tagokról emlékezett meg. Ezután a közgyűlés elfogadta az elnöki beszámolót, a pénztári jelentést és jóváhagyta az elmúlt közgyűlésről szóló jegyzőkönyvet. A tisztikar választására került ezután a sor, melynek eredménye egyhangú határozattal: Elnök: Löte Lajos. Alelnökök: Nt. Csutoros István, dr. Balló István és dr. Lőte Pál. Titkár: Prileszky István. Pénztáros: dr. Deme Károlyné. Pénztári ellenőrök: Szörcsey Dorottya és Keresztesy Mihály. Könyvtáros: Udvarhelyi Lajos. A tiszteletbeli elnökök közé megválasztották vitéz Temesváry Gerät, az erdélyi magyarság egyik lelkes vezetőjét. Lőte Lajos elnök ismertette ezután az újonnan megválasztott vezetőség programját, melynek keretében négy munkacsoportra tagolják a Bizottság tevékenységét, mégpedig külügyi, kultúrális, történelmi és általános szervezési csoportra. Az Erdélyi Bizottság határozata a trianoni béke 50. évfordulóján Hozatott az Erdélyi Bizottság évi közgyűlésén 1970. május 23-án, az Ohio állambeli Clevelandban — egyhangú határozattal: A trianoni béke elszakította Magyarországtól Erdélyt és más szomszédos magyar területeket, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad városokat és vidéküket, továbbá a Bánságot és azokat Romániához csatolta. Az elcsatolás folytán több millió magyar testvérünk, közöttük a közel egymilliós székely nép, és sok százezer német ajkú lakosság kényszerült román uralom alá. Minthogy Erdély a felsorolt területekkel együtt mind ősi magyar föld, a több mint ezeréves Magyarországnak, Szent István király országának eredeti része, a területek és az ott élő magyarság elszakításába sem az ottani magyarság, sem a magyar nemzet egésze nem nyugodott bele és soha nem fog belenyugodni. A trianoni béke félszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy az erdélyi származású, de szabadföldön élő magyarok magukat egyenként és együttesen újra elkötelezzék arra a küzdelemre, melynek végcélja és amelyet az Erdélyi Bizottság zászlóbontásakor célul tűzött ki: Erdély és a jelenleg román uralom alatt álló összes magyar területek hazatérése M agya r országhoz. Nem tudhatjuk, meddig marad Erdély még román kézben. Ezért és mert az ottani magyarság a román uralom alatt földjétől, iskoláitól, intézményeitől és megélhetési lehetőségeitől megfosztva az elnyomás jármában él, és a kommunista re'zsimek alatt az erőszakos beolvasztási politika következtében a teljes megsemmisülésre van ítélve, — végcélunk keresése közben erőfeszítéseink tetemes részét az elnyomott erdélyi magyarság védelmére és nehéz sorsának enyhítésére kell irányítsuk. Fogadjuk, hogy Magyarországgal való újraegyesülése után Erdély a népek testvériségének, jogaik, érdekeik, hagyományaik kölcsönös tiszteletének, s ezzel az emberi szabadságnak a földje lesz. A gyászos béke évfordulója ne legyen hát a gyász éve, hanem inkább a bizodalom, a reménység, az erők összeszedésének, az akarat megacélozásának az éve azért, hogy soha nem lankadó kitartással, az elhivatottság megszállottságával és soha nem csökkenő szeretettel küzdjünk ősi magyar földünk, Erdély és ottani magyar testvéreink védelméért és hazatéréséért. Erre a munkára hívjuk a hozzánk csatlakozott erdélyi szervezeteket, azokat, akik az útat külön járják, erdélyi származású honfitársainkat, az ifjúságot, és kérjük az anyaországi, de szabadföldi magyarság és szervezetei támogatását.
