Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1942

7 Europa respicitur. Anno 1942 ... A magyar történelem színes eseményeivel, lelkével foglalkozó könyvekben ismételten találkozhatsz a fenti fejezetcímmel: Nézzünk végig Európán. Hisz elsóhajtjuk ugyan Tóth Árpáddal az aquincumi kocsmában, hogy „oh más táj van-e még, ahol így tud a rest aranynap haldokolni . . ."? Juhász Gyula lába nyomán csak a Tiszaparton tudunk ballagni, s hallgatni, hogy mit sírnak a habok, de ha eljön a fülledt nyár, mi is vele halljuk, hogy „úgy vonnak, úgy üzzennek a távol Indiák." Ady Párizsban szerette a legfájóbban a magyar rónákat, s szellemi értelemben is látni kell az idegen búzatáblát ahhoz, hogy a mi kenyerünket meg tudjuk becsülni. Európa egyetemei sokszor voltak már hangosak a magyar szótól — az elmúlt évszázadok magyar piarista iskoláit is melegebb tekintettel fogjuk végigsimogatni, ha először bejárjuk Nyugat tájait. És egy ilyen körutazás ma különösen időszerű. A határainkon innen és túl találkozhatsz emberekkel és irányzatokkal, akik és amelyek ki akarják ütni az Egyház kezéből a kultúra fáklyáját. Hiába mentette azt át évezredeken, történelmi katasztrófákon, népvándorlásokon, országok és birodalmak összeomlásán, hiába került ki hívei és papjai közül a nagy európai alkotók majdnem teljes listája (a rombolók, pl. csak az újkorból: Voltaire, Nietzsche, Marx, Engels, Lenin, mind az ellenségei közül rekrutálódnak !), ma mégis félre akarnák tólni, s örök gondolatai helyébe, a maguk zavaros elmeszüleményeit erőltetni. Jó tudnod, hogy az Egyház volt az emberi történelemben az első, aki anyagi haszonnal, hatalmi előnyökkel nem törődve, önzetlenül, csak a lelket, szellemet szolgálva óvta s ápolta a gondolat, a szellemi élet, az iskolázás lángját minden fokon, mindenütt és mindenkor. S ennek a lángnak ma sincs hatalmasabb és őszintébb védője. Ennek a rendszernek minden oldalát szinte át sem lehet tekinteni. Óvodáktól és elemi iskoláktól, középiskolákon át fel az egyetemekig, szakiskolákon, nyomdákon, tudományos- és kutatóintézeteken, műtermeken, múzeumokon végig, fiúk és lányok, nők és férfiak minden szellemi igényét számontartja. Ebben az óriási rendszerben talán kicsinek látszik, de önmagában egy egész ország tanügyi hálózatával is felér a piaristák munkája. A világ piaristáiról az utolsó összesítés 1931-ben készült. Akkor két világrészben voltak otthonosak: Európában és Dél-Amerikában. Az európai országok közül Spanyolországban 76 rendházban másfélezer szerzetes 30.000 ifjút nevelt. Olaszország 30 rendházában több mint 200 szerzetes 6Ö00 ifjút. A harmadik hely Magyarországé, akkor 11, ma már 15 rendházzal, több mint 300 szerzetessel, stöbb mint 6000 diákkal. Az osztrák és lengyel rendtartományt azóta elsodorta az idők szele, a csehszlovákból csak egyszerűen tót lett, s a román rendtartomány az egyetlen temesvári rendházra olvadt le, miután többi házai visszatértek a Magyar Szent Korona testéhez. A Cuba szigetén, Argentínában és Chilében működő 15 rendház s azok növendékei szervezetileg Spanyolországhoz tartoznak, tehát ezek adatai a fenti spanyol adatokban már szerepelnek.