Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1940

21 aki nyolc évig Schütz Antal imádságos könyvén és hittankönyvein nevelődött, főiskolás korában, de férfikorában se mondhat le mestere könyveiről, e legigazibb elit-nevelő vádemékumokról. S valamennyihez a kulcsot épen a Bölcselet adja kezünkbe. Főiskolára vagy az életbe készülő magyar diák, a Schütz-könyvek várnak rád! Várnak minden magyar fiatalemberre, aki ebben az országban férfiasan katolikus és igazi elit akar lenni. Mert elindíthatnak mások is ezen az úton, de kielégíteni csak ketten fognak : Prohászka és Schütz. Amaz intuícióval és költői lendülettel mintegy a Szentlélek fuvallatát, éreztetve ragad a cél felé, emez tudományos módszerrel és az Örökből táplálkozó szinte emberi mindentudással igazít el a nagy kérdésekben. Róluk lemondani annyi, mint a biztos kezet elengedni. S a kettő közül eddig elsősorban Schütz volt a tanítómestered. \ 2. Mit jelentett neked eddig Schütz Antal? Elsős korodban kezedbe adták Imádságos'könyvéi. Kissé vaskos volt, alig fért a kezedbe, nem is minden részét forgattad. De amint nőttél, úgy nőtt veled együtt az imádságos könyv is. S rájöttél, hogy az a könyv, mely tudott hozzád szólni elsős korodban, még többet tudott neked mondani hatodikos, nyolcadikos éveidben. Ezerhangú lelkivezetőd lett. Megtaláltad benne áhítatban kicsorduló szíved mondanivalóját, és ugyanaz a könyv tudta legjobban azt is, amire a válság és lelki szárazság napjaiban szükséged volt. Aztán hittankönyveit tanultad. Nagy figyelmet, komoly odaadást kívánt a tanulásuk. Ha tudni akartad, meg kellett dolgozni érte. Tudd meg, bennük a legjobban megírt magyar tankönyveket ismerted meg ! Tanulás közben nemcsak hited erősödött, hanem komoly tudás és műveltség forrásainál álltál, szellemi látóköröd tágult, és ízlésed finomodott. Ha jól ráfigyeltél a Schütz-féle mondatok járására, igényes is lettél, és többé nem fogsz mindenkit írónak tartani, aki könyveket készít. De talán kezedbe került a Prohászka pályája is. íróról és emberről szól ez a könyv. De mennyire más, mint a magyar irodalmi életrajzok 1 Olvasás közben talán eszedbe jutott: Hát nem így kellene megírni minden magyar szellem életrajzát? Mennyivel gazdagabbak lennénk, ha minden magyar író megtalálná a maga Schütz Antalját, aki nemcsak profán szempontok szerint nyúl az íróhoz, vagy a leírt szó drágakincséhez, hanem a természeti és természetfölötti rendben élő embert és műveit ebben a kettős beállításban vizsgálná. Menynyire jobban ismernők akkor Vörösmartyt, komolyabban és csendesebben értékelnők Adyt, és mennyi sok hamis csengésű „nagy" név tűnne el egyszerre az irodalom világából! Hogy pl. Prohászka nagy kincsei még manapság is csak válogatott közönségé, annak oka nemcsak az, hogy olvasása finomabb szellemiséget kíván, hanem az is, hogy nálunk az író fogalmának meghatározása még mindig sekélyes. Mi alig kívánunk valamit az írótól! A váteszek örökét jokulátorok vették át. De Schütz nemcsak a Prohászka-féle „szent" írótípussal tud mit kezdeni. Hiszen Magyar életerő című művében, mely méltó párja