Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

23 gyűlés tartatott ... A művek megbírélásával a működő tagok közül rendszerint azok bízattak meg, kik a bírálandó művekkel hasonló irányban fejtettek ki legnagyobb munkásságot". Ezen a téren legtöbb sikert értek el Huszár Sándor és Laczkouich Gyula továbbá Magyar János titkár (kir. törvénysz. bíró), Váradi József titkár (főmérnök) és Schlesinger (Szász) József (kir. táblabíró). 1883—84-ben is nagyszabású tevékenységet fejtettek ki a tagok, kiknek létszáma 127-re emelkedett. Ifjúsági elnök lett Magyar János, ki már az előző évben szorgalmas bíráló; jegyző: Jurkovics Aladár, egy feljegyzés szerint „a magyar Maupassantnak indult". Arcóban halt meg roncsolt gégével egész fiatalon. Az irodalmi rajzról. A bírálat kellékeiről, A humorról és szatíráról értekezett jeles tollával. „Figyelemreméltó" bírálatokat is olvasott fel. — Első altitkár Vass Géza (szintén fiatalon húnyt el); második altitkár Bezdán József (később szegedi belv. apátplébános) VII. o. tanulók. Minden téren kiválót alkotott Magyar János elnök, ki tanulmányt olvasott föl Vörösmarty Zalán futásáról, Bánk bán tragikumáról, s Dugonics munkásságát méltató tanulmányával: „Dugonics András a magyar irodalomban", — megnyerte a kitűzött 5 frtnyi pályadíjat. Szerepelt az „ünnepélyes záró-gyűlés alkalmával" felolvasásával. — Figyelemreméltó részletesebb bírálatokat olvastak föl: Schlesinger József, Magyar János, Eiszler Ignác (ügyvéd), Jurkovics Aladár (kir. közjegyző) és Vass Géza (hírlapíró). Az Önképzőkör tagjai közt szerepel a nyolcadikosok közül Bagáry László (pénz. tanácsos), Kohn (Pap) Géza (államtitkár), ki történelmi pályadíjat is nyert, aztán Schlesinger József, ki sokirányú munkásságával 5 frnyi jutalmat kapott. Már ekkor feltűnt kitűnő műfordításával Baráczius József VII. o. t. (egri kanonok), kinek műve: „Camilla hőstettei", — „minthogy a fordítás a verselés könynyűségével a szöveg hű visszaadását is egyesíti, a pályadíjra s egyszersmind a munkakönyvbe való felvételre is érdemesnek ítéltetett". Sokszor szavalt kitűnő sikerrel Tóth Ferenc ifj. pénztárnok. 1884—85 év elején Rainer Emil (ügyvédjelölt korában hunyt el) tartalmas beszédben köszönti tagtársait elnöki megnyitójában, célul tűzvén ki nemes szándékát, hogy „egy lépéssel előrevigye a haladás felé Önképzőkörünket minden diák". Az elnöki megnyitón kívül „A római nép jelleméről, összehasonlítva a görögével" s „Dugonics András emlékezete" címen felolvasást tartott, részletes bírálatokat olvasott fel, Vörösmarty „Cserhalom"-jának széptani elemzésével 2 ezüst forint jutalmat nyert. — Baráczius József Petőfiről írt tanulmányt, figyelemreméltó műfordítása Vergiliusból, (pályadíjat nyert) de írt verset is, bírált szóban és írásban, a szavalóversenyen víg nemben a második díjat nyerte s általában egész éven át ő fejtette ki a legnagyobb tevékenységet az Önképzőkörben s ezért 5 forintnyi jutalmat kapott. Szorgalmasan dolgozott Laczkovics Ákos, ki németből és történelemből pályadíjat nyert. Ekkor kezdett szavalni Taschler József (kir. járásbíró), s a versenyen első díjat nyert komoly szavalatával. De résztvett a szavalóversenyben Bezdán József, Regdon Géza (mérnök) és Tóth János is, akik kellő szavazatott kaptak. Bezdán és Regdon évközben is szavaltak szép sikerrel. 1885—86-ban a megnyitó ülésen Cserép Sándor „körvezető tanár"