Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

24 lelkes és „fenköll beszéddel fordul a tagokhoz, hangsúlyozván a jelen­kort, mely igen sok ismeretet kíván meg az életbe kilépőtől, midőn ugyanis a költők által énekelt aranykort éljük", — olvassuk az egykorú jegyzőkönyvben. De szólt az ifjúsághoz Magyar Gábor igazgató is, az öntevékenység fontosságát hangoztatván. Márton József ifj. elnök „igen szép s mindent magába ölelő" elnöki megnyitójában lelkes szavakkal fejtegette a Kör célját és részletesen tárgyalta „azon tudo­mány-ágakat", melyek „a tagok munkakörét képezhetik". Évközben egyik előadását „A magyar ősírásról", egy másikat ..A rövidlátásról" tartotta. Sokat bírált szóban és írásban. Szorgalmával kivált társai közül Noszlopy Antal altitkár (kir. járásbíró), aki Tompáról és Széchenyiről tartott nagyhatású felolvasást. Balassa Gyula (biztosítási tisztviselő) „A Zrinyiász epizódjai" címen hatalmas, bő terjedelmű dolgozatot írt, de jó műfordító is. A pályá­zatok eredménye 25 beérkezett pályamunka volt. Közülük jeleseb­bek Szeghő Géza (mérnök) vallástani dolgozata, Boros József (tragi­kus véget ért igazgató főorvos) természetrajzi és fizikai dolgozatai, Rózsa József földrajzi tétele. A szavalóversenyen megint jeleskedett Taschler József, második lett Krausz József (orvos). Taschler József évközi szavalatai mellett többször szerepelt felolvasással és tartalmas szóbeli bírálataival is. Az 1886 —87. tanév korszakalkotó az intézet történetében. Amit évtizedek óta óhajtott a piarista Rend, de amit Szeged városának „évről évre súlyosbodó napjai" miatt várni egyhamar nem igen lehe­tett, most teljesedésbe ment. Az Értesítő adatai szerint „tanintézetünk az év elején elbúcsúzott régi, még 1793-ban emelt épületétől, mely előlhaladott tanügyünk kívánalmainak már sem nevelés-tanítási, sem egészségügyi tekintetektől megfelelő nem volt, s beköltözött új, díszes, a mai kor igényeit minden tekintetben kielégítő helyiségébe. Azon reményünk — írja az egykorú tudósító — hogy a tanévet már az új épületben kezdjük meg, hiú maradt; mert sem az épület, sem a bútorzat nem készült el a kitűzött időre s így a tanév megnyitása még a régi épületben történt". Itt alakult meg az Önképzőkör is szept. 19-én, melynek ered­ményeként elnök lett Noszlopy Antal, jegyző : Flesch Sándor (ügyvéd, országgyűlési gyorsíró), pénztárnok: Tóth Mihály (vár. tanácsnok), főkönyvtárnok : Krausz József, első titkár: Csikós Béla (fiatalon elhunyt), második titkár: Tóth József, alkönyvtárnok: Muntyán István (ítélő­táblai elnök). A Kör tényleges működését csak nov. 14-én kezdhette meg, már az új épületben, mivel az időközben kitört kolerajárvány miatt az előadások egy hónapig szüneteltek. A tagok munkásságának bemutatása 17 rendes és két „nagy gyűlésen" történt 158 „vegyes tartalmú dolgozat és szavalat" keretében. A megnyitó ülésen nemcsak a tanári karnak nagy száma vett részt, hanem a város előkelő közön­ségének tagjai is „szívesek voltak nagyrabecsült látogatásukkal" a gyűlést „szerencséltetni" s jelenlétükkel az ünnepély fényét emelni. A gyűlést Cserép Sándor körvezető tanár nyitotta meg, ..szép, lendü­letes és emelkedett hangulatú beszéddel", s „a zajos, csillapulni nem akaró éljenzések elhangzása után a kör ifj. elnöke lépett az emel­vényre, hogy elmondja az elnöki megnyitók egyik kétségtelenül leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom