Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

40 lődött Halász Ignác nyelvész mára mult század nyolcvanas éveiben részletesen foglalkozott Dugonics finn-ugor érdeklődésével és kimutatta, hogy ebbe a körbe vágó ismereteit Sajnovicstól és Hell Miksától szerezte.

1) Ismeretes, hogy Hell Miksa 1769-ben magával vitte tanársegédjét egy északi útra, Norvégiába, ahol alkalma volt neki lappnyelvi tanulmányokat folytatni. A lappokra Hell hívta fel figyelmét, és Sajnovics kutatásai alapján jött rá, hogy a lapp nyelv többrendbelileg egyezik a magyarral. Különben a bécsi csillagász maga is foglalkozott a kérdéssel; Pray Györgynek több levelet is ír erről és az Expeditiones-ben kifejti, hogy a magyarok őshazája a mai Kareliában volt, honnan egy részök a 9. sz.-ban dél felé vándorolt. A nyelvi rokonság mellett a kareliai fejedelmek két kart ábrázoló címerét is felemlíti bizonyságul. Szerinte Karjel annyit jelent, mint jeles karú, kiváló karú. Minderről tud Dugonics, ki fiatal kora óta érdeklődött minden történeti adalék, főként ősmagyar adat iránt. Fantasztikus elgondolásában kiterjeszti az országot messze északra egészen a Jeges Tengerig és Kareliából, a karjeli rokonok köréből utaztatja ide Etelét, a fejedelmi sarjat. A preromantikus észak-hangulatnak első nyoma ime az Etelkában található meg; más munkáiban sokkal feltűnőbb és részletesebb ismereteinek felhasználása és Sajnovics hatása."') A regény elemzése. A leírás. — Stílus. — Szegedi nyelvjárás. — Korrajz. — Jellemzés. — Lélekábrázolás. „Nincs törvény minden írónak szeghetetlenebb, mint az, hogy magát érthetővé tegye." (Eötvös József br.) Az Etelkában nem igen találunk hangulatos leírást. Dugonicsnak jgazi tájélménye, hangulatélménye nincs. Leíró készsége gyenge. Élmény helyett inkább tudományt ad, tanít, ismeretet közöl, tudását akarja kimutatni. Szülővárosának, Szegednek múltjából sok érdekes dolgot mesél el, ír le, legtöbbször azonban adatszerűen adja a felsorolást, mindezt bő szókinccsel és a jelzők zsúfoltságával. Mikor Árpád Világosvárról hazatérőben van Budára, Szegeden száll meg útközben, hol először vadászatot rendeztet — (a tartalmi elmondásban láttuk annak leírását), utána pedig Dugonics az Árpád tiszteletére tartott szegedi halászatot írja le : Ezek után: (t. i. a vadászat után) nagy kedve telhetett Árpád-Fejedelemnek a' Halászatban is. A Maros-tőben, éppen kellő közepére a' szőke Tiszának, az öreg Hallókat terittette Zalánfi. Csudálatos nagy számmal *) Halász Ignác; Sajnovics hatása a magyar költészetre. Bud. Szemle 1880. 43. sz. 2) V. ö. Etelka Karjelben. Jólánka.