Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937
27 Ezzel végződik a regény első kötete 351 oldalon. A második kötet „á szerencsétlen esetek"-et adja elő és Dugonics tovább szövi a bonyodalom szálait: Etelka sok kérésre Kádárnak és Etelének elbeszéli Róka furcsa viselkedését vele szemben. A lovagias jellemű férfiak elhatározzák, hogy erkölcsi elégtételszerzés végett felmennek Budára. De Róka nem pihen, hanem Tuhutum erdélyi fejedelem nevében levelet ír Zoltánnak, amelyben Etelét, mint egy karjeli csavargót figyelmébe ajánlja, ki kém gyanánt időzik Magyarországon s Kádár is szövetségese a veszedelmes embernek. Zoltán mindezt elhiszi, Etelét és Kádárt elfogatja s mindkettőt börtönbe vetteti. De Hanzár kételkedik a vádak alaposságában és kérésére Zoltán leutazik Világosvárra, egy hű embere kíséretében, lovásznak öltözve. A fejedelem meggyőződvén Etelka teljes ártatlanságáról elhatározza, hogy a gonosz, hazug Rókát szigorúan meg fogja büntetni. Világosvárról hazamenet a jó Dugonics, mint előzőleg Árpádot, most Zoltánt marasztalja Szegeden, ki késő este érkezvén a városba, nem akart Zalánfi várába behajtani, hanem a ,,a' Vár fölött lévő Nap-kocsmájába" szállott meg kíséretével. A Fogadó tele volt sok gyülevész tótokkal. . . . Nagy szorgalommal el-takarván személlyét, bé-méne a' Korcsma-házba ... és bé-voná magét a' háznak egygyik szegletébe. És, minek-utánna éles szemekkel meg-czirkalmazta az egy-alomi sörtvélyeseket; egy közülök ollyannak láttszattatott: mintha ismeretes lenne ... Eme' varas béka-ábrázatú, midőn egyszer a többi tótokkal Anya-nyelvén szóllott; a' Fejedelemtől megismértetett. Kóka volt; azon Istentelen Titkos 1) Róka titokban a fejedelem után kullogott, de mivel semmit se tudott most már elérni, külföldre akart szökni s ezen az éjszakán »letelepedett Zegeden," de veszedelmére. Mert Zoltán inasa révén is megbizonyosodván Róka személyéről, a várba szaladt Zalánfihoz, ki embereivel tüstént körülvétette „az egész Háznak az udvarát." (126 1.) Mikor Róka látta veszedelmét, meg akarta magát ölni: a' Fabicsakot h rtelen maga' torkába lükdöste (127 1), de Zalánfi hirtelen lefüleltette és meg-kötöztette. Az-után: a Zegedi várba nem vivén, hanem hurcolván, a Nap' kocsmájának izzasztó hevéből az Hűvösre tétette. E volt tehát a Zegedi Fenyítő Várnak első martalékja ; és utánna következendő Gaz-embereknek szapora gyökere. 2) (Dugonics ezzel kapcsolatban jegyzett alatt saját korába tér vissza, mikor így ír: Második József Császár 1785-dik esztendőben a' Gonosz-tévőknek fenyítésekre rendelte a' Szegedi várat. 3) A hitelesség kedvéért megjegyezhetjük, hogy a szegedi Stefánián levő vármaradvány 1700 körül épült.) Hanzár is tudomást szerzett a dolgok kedvező kimenete" ^Etelka II. k. 123. I. 2) U. o, 127. 1. 3> U. o.