Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1936

30 óta par excellence jel volt, amelynek ellene mondatik a tudomány, az irodalom és a gyakorlati élet részéről. Pedig Solnwieff orosz bölcselő szerint: „Az igazi és életteljes vallás nem félreeső szöglet az emberiség életében. Az abszolutt lény közvetlen megnyilatkozása: a vallás nem lehet valami. Az vagy minden, vagy semmi." A filozófia és a tudomány igazi fölkentjei között nem igen akad atheista. Pl. Newton vallásos ember volt. Kant azt írja : So müsste ich ohne Gott ein Phantast oder ein Bösewicht sein: so müsste ich meine eigene Natur und ihre sittlichen Grundsätze verleugnen, ich müsste aufhören, ein vernüchtiger Mensch zu sein." Goethének a kereszténység felülmulhatatlanságáról szóló nézetét most eredetiben közöltetem : Mag die eistige Kultur nun immer fortschreiten mögen, . .. über die Hoheit und sittliche Kultur des Christentums wird sie nicht hinauskommen." Ez a kereszténység azonban csak Krisztus helytartójának a fősége alatt maradt ment az emberi értelem és akarat gyarlósága részéről beszivárgó tévedésektől. Ezzel szemben képzeld el, hogy Németországban a Luther alapján álló különböző Landeskircheknek csak a fölszerelése 200 nyomtatott oldalt tett ki egy hivatalos jegyzékben. És ez a sok felekezet mind a tiszta kereszténységet vallja magáénak. Az igazi krisztusi tan nem tűrheti el egy nemzet, vagy faj részéről rárakható sajátos egyéni, faji, nyelvi vagy provinciális bilincseket. A mai német nemzeti szocializmus első sorban azért támad rá, mert nem északi, nem német, sőt még csak az nem is árja. Hát lehet-e megtagadni a Napot, mert nemcsak a német fenyvesek tájait élteti, hanem a duzzadt-ajkú pápuák, vagy mandulaszemű keletiek hazáját is? Krisztusban van az élet és az Élet volt az emberek világossága — mint a János evangélium első fejezetében lehet olvasni. A kereszténység nem lehet VIII. Henrik angol király szenvedélyének, vagy egy rigorózus Kálvin diktatúrájának a játéklabdája, hanem hamisítatlan kovász, mely arra van hívatva, hogy mindenkinek a gondolkodását, minden nemzetnek a természetét Istenhez emelje. Egy konvertita vallomásának vélnéd, pedig egy anglikán lelkész (Lloyd Thomas) írta a következő sokat mondó nyilatkozatot: ,.Róma bizonyul egyedül gerinces tanúnak a keresztény erkölcsi kódex megvédésében. Megvédi a nyugati műveltséget a biztos pusztulástól. 0 a kereszténység utolsó fellegvára korunk mindent elsöprő újpogánysága ellen. Csak Róma szól mindig egyformán ezekről a kérdésekről, amelyektől függ az élet és a halál, a nyugat fönnmaradása, vagy pusztulása." A nagy német gondolkodó, T. Haecker szerint: „A kereszténység nélkül Európa csak homokszem a nézetek, vallások és eszmék forgatagában ; holnap leborul az oroszok, holnapután a japánok, három nap múlva a kínaiak, négy nap múlva a hinduk előtt; az utolsó napon pedig bizonyára zsákmánya lesz a négereknek ; irodalma akkor már csak a szellemi színvonal alatti dolgokat fogja tárgyalni, t. i. a gnósztikusokat, a lélekalattiakat t. i. a psichoanalitikaiakat, a testalattiakat t. i. az erkölcstelenséget. »Ha még nem süllyedtünk annyira, az azért van, mert még akad hétezer, aki a hite szerint él." Ennek az állításnak a megokolására XI. Piusnak a német katolikusokhoz intézett leveléből közlök egy részt, amely így szól: „Az igazi és tisztán megőrzött Istenhiten nyugszik az embe-