Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1936
27 van-e Isten, így szólt: „A fájdalomban Isten nélkül nem elegendő a filozófia. Ha meggyógyulok máskép lesz." Olvasd el, ha lesz időd, „A modern filozófia válsága" c. könyvet Somogyi József tollából (Budapest, Szent István Társulat.) 6. A kereszténytelen állam. Egy híres keleti gondolkodó, Confucius szerint a gyakorlati életben előforduló bajokat a gondolkodás terén hibák előzik meg, hogyne következtek volna be a nemzetek életében — in capite et membris egyaránt — nagy zökkenők, miután a humanizmus óta a hominizmus, a theocentrikus világnézet helyett a geocentrikus gondolkodás vert gyökerei? A korlátlan abszolutizmus, akármennyire fölvilágosodottnak is mondta magát, Machiavellihez, a forradalmi ideológia Sousseauhoz járt iskolába jóidéig, mielőtt a gyakorlatban meg tudott volna valósulni. A bolsevizmus előbb a tantermekben és szalonokban vert gyökeret és csak azután foglalta el az utcákat és az utcák után a hivatali helyiségeket, meg a családi szentélyeket. A talajnak előbb meg kellett lazulnia, azután porhanyóvá válnia, hogy a sárkányfogak kellő erővel meg tudjanak gyökerezni és aztán föl tudjanak nőni, mielőtt a keresztény társadalomnak vesztére tudnának törni. Ferrero : „A harmadik Róma" c. művében írja: Valamikor a francia forradalom előtt szilárd volt a világrend, csupa szikla, csupa kő, bástya és sánc. Jó száz éve az egész világ kezdett cseppfolyóssá válni: vagyonok, elvek, intézmények és elméletek, érdekek és hagyományok, hiedelmek és hitek. Mi cseppfolyós világ vagyunk (folytatja a személy, akinek ajkaira adja) amely fölött a tekintélyek nem bástyaként emelkednek, mint egykor a szilárd világban, hanem csupán a felszínen úszkálhassanak, kénytelenek hólyagokká válni. A mi világunk titka ez: a világon hólyagok, hólyagocskák és hólyag-óriások uralkodnak. Számítsd az újságokat, a sajtót a hólyag-óriások sorába, akkor mindent megmagyarázhat. A Carlyle, a nagy angol bölcselő röviden és velősen így jellemezte a helyzetet: „Európa helyzete az anarchia — egy zsandárral megtoldva." Az anarchiát a kereszténytelen fölfogás eredményezte, a karhatalmat pedig a „régi rend" megmentésére a mindenkori államhatalom állította oda a fenyegetőző tömegek fékentartására. És ez emberül meg is állotta a helyét — nem egyszer a XVI. Lajost védő több száz svájci testőr a példa rá, — emberfölötti kötelességteljesítéssel, igazán a pompeii őrtálló katona módjára, amíg bírta az átázott gáton a munkát. Azóta a forradalom hullámai majd itt, majd ott csapnak át és öntenek ki és fognak is kiönteni mindaddig, míg az államok a népkegy futóhomokja helyett az isteni tekintély sziklaszilárd talajára nem építik az épületet. A legsúlyosabb a helyzet az olyan államokban, ahol a tömegek már évtizedek óta nem jártak a barbárok megnevelőjéhez, az Egyházhoz iskolába. De Maistre gr. nem hiába mondta az Egyházat „école du respect"-nek a tekintély iskolájának. „Ha csak az Úr nem építi házat, hiába fáradoznak, akik azt építik. Ha csak az Úr nem őrzi a várost, hiába virraszt, aki őrködik benne" — mondta már a zsoltáros. Csakugyan felhőre épített városoknak bizonyulnak előbb-utóbb azok