Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

30 jelentősége is. Ott van a hatalmas tőke, mely gépóriásainak acélkerekeivel embereket és társadalmi osztályokat tehet boldogtalanná vagy boldoggá, a még meg sem született jövő generáció egészségét rabolhatja el vagy teheti őket életerős, vidám emberekké, a szerint, hogy milyen az az emberi munkaerő, mely ezt a hatalmas gépezetet mozgatja, mely a tőke lelkét képezi s mely nélkül örök mozdulatlanságra volnának kárhoztatva a tőke félelmetes karjai. Minő hatalmas erőforrások azok a természeti kincsek, melyeket a jó Isten kegyelme nyújt az emberek számára: a föld termő ereje, az eső és a napsugár, a föld belsejében elrejtett kincsek és erők. Az embertől függ, hogy mivé válnak ezek az ő életében, az ő keze és esze munkájának eredményeként. Nincsenek-e kövér, Isten-áldotta földek, melyek csak gyomot teremnek s nincsen-e sovány: szikes vagy köves ialaj, melyből az emberi munka gazdag áldást fakaszt? Nincsenck-e népek, melyek tudatlanul és lustán taposnak a természet földi)erejtctt kincsei felett, míg mások munkája felszínre hozza azokat, hogy a boldogság és jóiét eszközeivé váljanak? Bizony, a legnagyobb földi hatalom az emberi munkaerő! S ez az erő távolról sem csak tesfi erőt jelent, hanem értelmi erőt és erkölcsi tulajdonságokat is. Ez utóbbiak az emberi munkaerő legértékesebb komponensei. S épen ezeket a legértékesebb tulajdonságokat képezi ki a tanítás és nevelés munkája által az iskola. Ezért függ egy nemzet munkaerejének nagysága és egész értéke mindég az iskoláktól. Trianon óta sokat hallunk a magyar kultúrfölény biztosításának szükségességéről. Ne gondoljuk, hogy ez a sokat emlegetett kultúrfölény hiúsági kérdés s nem akar egyebet, mint nemzetközi fórumok előtt dokumentálni azt. hogy mi mennyivel különbek vagyunk azoknál anemzeteknél, melyek a Szent Korona testét szétdarabolták. A kultúriölény politikája nem merülhet ki abban, hogy kiváló speciálistákat produkáljon, kik tudományos munkásságukkal magukra és nemzetünkre irányítják a világ tudósainak figyelmét. Távol áll tőlem, hogy lekicsinyeljem ezeknek a munkáját s tagadásba vegyem azt, hogy ezeknek a tudományos sikereknek, mint a politikai propaganda eszközeinek is, van a nemzet érdekében jelentőségük. A kultúrfölény politikája azonban nem ezt jelenti. Hanem azt, hogy a nemzet munkaerejét az egyes ember tudásának és erkölcsi értékének fokozásával a maximumra kell fokozni, hogy ez által ez a megcsonkított és kifosztott nemzet a maga kicsinységében és szegénységében is több erőt reprezentáljon, mint a számbelileg nagyobb, gazdaságilag kedvezőbb helyzetben lévő, több katonai és politikai hatalommal rendelkező szomszéd-nemzetek. A trianoni békediktátumon vörös fonálként húzódik végig a győztes államoknak az a bosszúálló és elvakult törekvése, hogy a legyőzött országra nézve az inferioritásaak olyan állandó állapotát teremtsék meg,