Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931
22 zetet adott, amennyiben ugyanis a természettudományos világnézet programm jávai ebben a korban egyértelműnek vették a hagyományos, évszázadok gyakorlata által megszentelt értékek tagadását. Ma már elmondhatjuk, hogy ezek a viták lezárultak és ha a munkásmozgalmak világnézeti alátámasztásaként a történeti materializmus neve alatt újjá is éledtek, csak annál nagyobb határozottsággal tűnik ki, hogy épen a hagyományos értékek komoly tisztelete, az „alkotmány sáncain belül álló" osztályok lelkületében még igen nagy mértékben megmaradt gyakorlati materializmus teljes levetése lehet az útja és egyetlen leltétele a jelenkori szociális problémák maradéknélküli, altruista megoldásának. A természettudományokkal való foglalkozás, az exakt kutatásban való részvétel nem jelent és nem jelenthet világnézeti állásfoglalást semmiféle irányban épen azért, mert az értékgondolatot a maga sajátos természete miatt racionálisan, exakt módon megalapozni sohasem lehet. Ez a megállapítás semmit sem von le az exakt kutatás értékéből és a „sutor ne ultra crepidam" elvét kell érvényesíteni minden olyan törekvésre nézve, amely olyan területre akar alkalmazni egy a maga helyén jól bevált módszert, ahol nincsenek meg az alkalmazhatóságnak a feltételei. Ugyanezt kell mondanunk az exakt kutatásnak és a világnézeti problémáknak úgynevezett érintkező pontjairól is. Valamikor világnézeti szempontból aggodalommal kísérték a heliocentrikus hipotézis felállítását, ma tudjuk, hogy ezek az aggodalmak fölöslegesek voltak. Az igazság egyetemességébe vetett hittel bizalommal mondhatjuk, hogy ugyanarról a tárgyról egymásnak ellentmondó tételekre nem juthatunk, hogyha azt két különböző oldalról vesszük vizsgálat alá. De ha vannak is világnézeti problémák, amelyeknek az objektum materiale-ja (világ, élet, lélek, keletkezés és elmúlás) közös is az exakt kutatások tárgyaival, a szempont, az objectum formale sohasem ugyanaz és így a tételek sohasem vonatkoznak pontosan ugyanarra a tárgyra, illetőleg mindig lehet és kell olyan fogalmazást találni, amely eloszlatja a felmerülhető félreértéseket. 9. Befejezésül az exakt tudományoknak az iskolában elfoglalt helyéről kell megemlékeznünk. Az iskola feladata az, hogy az előző korok műveltségét átadja a következő nemzedéknek, illetőleg hogy alkalmassá nevelje az újabb nemzedéket arra, hogy az emberiség kultúrtcvékenységét folytatni tudja. Ebből a szempontból nézve az iskola szerepét, a középiskola feladata a legkényesebb és a legnehezebben körülhatárolható. Az alsóiokú oktatásnak a feladata, az elemi ismeretek közlése, még nem műveltség-közlés, célja egészen általános, terjedelme a társadalom minden rétege számára körülbelül ugyanaz. A felső oktatás feladata ma a szakképzés, tehát már nem műveltségközlés, célját és körét speciális szempontok állapít ják meg. így a középiskolára marad
