Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

21 világszemlélet, amely komolyan számba veszi az ideális, etikai követelményeket is. Ezt követeli végső elemzésben az exakt kutatás komolyan vett programmja is, amely épen alapfeltevéseinek és feladatkitűzéseinek precízen körülhatárolt volta miatt sem követelhet magának döntő íjzót azokon a teriileteken, amelyek a kutatás körén kívül esnek. Enélkül nem jutnánk tovább a mult század korlátolt materializmusának a gondolatvilágán. Semmi sem bizonyítja jobban ennek az álláspontnak meghaladott voltát, mint az, hogy a lélek problémája a maga szingularitásában épen úgy, mint kollektív vonatkozásában sohasem volt annyira centrális jelentőségű, mint épen a modern irodalomban és művészetben. 8. Ezek a meggondolások átvezetnek a mult század sokat vitatott kérdésére, a természettudományok és a világnézet viszonyának a problémájára. A világnézetnek feladata az, hogy a világ létbeli és értékbeli oldalára vonatkozó állásfoglalást egy magasabb, egységes felfogásban foglalja össze, liogy az exakt kutatások lényegesen megváltoztatták a világról való theoretikus ismeretrendszerünket, az kétségtelen. A világnézetben azonban az értékelés szempontjai dominálnak, hiszen végső elemzésben már az is világnézeti állásfoglalásunktól függ, hogy a theoretikus ismereteknek milyen értéket tulajdonítunk. Épen ezért az, amit különösen a mult században „természettudományos" világnézetnek neveztek, nem a természettudományok terméke — hiszen a világnézet problémáinak, az értékproblémáknak megvizsgálására sem az exakt tudományos módszer, sem más szaktudományos módszer nem alkalmazható — haneni annak az immanens életértékelésnek, amely a renaissance óta átformálta a modern embert és amelynek a jellemzője az, hogy az élet súlypontját a látható, érzékelhető, földi létbe helyezi. Ennek az életfelfogásnak pszichológiai és szociológiai gyökereit feltárni egészen külön feladat, amelyre itt természetesen nem vállalkozhatunk. Hordozója ennek a felfogásnak a tizenkilencedik században megerősödött polgári osztály volt, amely a technikai kultúra fejlődésével arra az életsíandardre jutott, ahol már szellemi életről, a társadalmi és politikai befolyás megszerzéséről lehetett szó, és amely tudattalanul is érezve, hogy erejét anyagi fellendülésének köszöni, természetszerűleg materialista lett érzésében és gondolkodásában is. Hogy materialista életszemléletét épen az akkor fellendülő természettudományokkal támasztotta alá. az természetes, hiszen a természettudományok a valóságnak épen azzal a részével foglalkoztak, amely a gazdasági fellendülésnek is bázisa. Érdemes itt utalni arra a parallelizmusra is, amely a természettudományok mai módszerének elismertetéséért az újkor elején vívott küzdelem és a polgári osztályok politikai jogaiért vívott küzdelem között fennáll: bizonyos mértékig ez is megmagyarázza azt az agresszív, forradalmi hangot, amely az úgynevezett természettudományos világnézetnek konzervatív szempontból nézve ellenszenves színe-