Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1927
15 A gyáripar fellendülésével aggasztó módon megnövekedelt szocializmus, ha nem is akadályozhatta meg a német birodalom harcbaszállását, a német nemzeti erő katonai frontba állítását, de megmaradt aggasztó és sötét háttérnek az események színpadán ; mert a szocializmus lényegéből következett, hogy abban az esetben, ha a hadi szerencse a német hadseregtől elpártol, vagy pedig a háború elnyúlik s a győzelembe vetett hit gyengülni kezd, kísérletet fog tenni, hogy a válságba jutott osztályok kezéből az uralmat kezébe kaparítsa s e cél érdekében kész lesz a háborút minden tekintet nélkül a nemzeti önérzetre s a történelmi osztályok ideológiájára — likvidálni. Az entent hatalmak külpolitikai intézői a német birodalom ezen lehersulylételél úgy a háború lehető megnyújtása, mint a szocialisták reményének ébrentartása állal kitűnően számításba vették. A monarchia ereje kitűnően megszervezett hadseregében rejlett. A hadsereg régi, nagy hagyományai; az uralkodóház iránti hűségben s az egységes Ausztria iránti rajongásban felnevelt tisztikar, a páratlan fegyelem, az anyanyelvi különbözőségek melleit is egységet és erőt adtak a nagyrészt kitűnő emberanyagból rekrutált hadseregnek. Az entente részéről nem is a hadsereg szétzüllésében, hanem a monarchia pénzügyi összeomlásában reménykedtek; s nem ok nélkül. A szocializmus főleg az osztrák ipari államokban, valamint Budapesten szintén nagy erőt képviselt már. A központi hatalmak helyzete, katonai és gazdasági erejüknek korlátozott volta a lehető gyors harciéri döntést tette nemcsak szükségessé, hanem egyenesen életkérdéssé- Ebben reménykedtek maguk is s minden erejükkel arra törekedtek, hogy a gyors döntést kierőszakolják. A marnei csala azonban nyivánvalóvá telte, hogy a két fronlon való küzdelem mellett döntő győzelmet kierőszakolni még oly kitűnő és nagy hadsereg számára is lehetetlen feladat, mint aminő a német. A monarchia még keservesebb áron tanulja meg ezt az igazságot a példátlan szerbiai kudarcban, amelynek következménye lesz az olasz hadüzenet. E két kudarc a harcok jelleget nagyrészt álló harccá változtalja, a háború befejezését beláthatatlan időre kitolta s a központi hatalmak, főleg a monarchia anyagi és erkölcsi erejét gyorsan felemésztelte. A központi hatalmak segítséget nyernek a lörök és bolgár csatlakozásban, de éppen a több fronton folytatott küzdelmek, a gyors döntés hiánya teszik gyümölcstelenné azokat a nagyszerű teljesítményeket, amelyeket a bolgár sereg a Szerbia és Románia ellen folytatott küzdelmekben véghez vitt. A német és a magyar nemzet, a magyarországi nemzetiségek közül a németnek, horvátnak és tótnak el nem muló dicsőségét fogják képezni azok a harcok, amelyekel északon, délen, keleten és nyugaton, majdnem egész Európa, Ázsia, a gyarmatok, később Amerika kimeríthetetlen katonai és gazdasági ereje ellen a tengeri blokád következtében minden segélyforrástól elzárt központi hatalmak négy esztendőn át oly példátlan kilartáss-al és