Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1924

18 vizsgálatokat május 18—20-án, a szóbeli érettségi vizsgálatokat június 6., 8., 9. és 10. napjain tartottuk meg. A magánvizsgálatokat június 9., 10,, 12. és 13. napjain, a vallástanból a vizsgálatokat június 15-én, az évvégi összefoglaló ismétléseket pedig június 16—23. napjain végeztük el az érdeklődő szülők jelenlétében. Az iskolai évet június hó 29-én ünnepi ,Te Deum"-mal zártuk be, amikor a tanulóknak kiosztottuk a bizonyítványokat, a nyomtatott Értesítőket és az odaítélt jutalmakat. B) Az intézet működése. 1. Vallás-erkölcsi nevelés. Áthatva attól a meggyőződéstől, hogy az ifjúság csakis a tudással párosult mély vallás-erkölcsi érzés és meggyőződés mellett felelhet meg igazán az egyház és haza iránt tartozó kötelességeinek, az ifjúság jellemének irányítására és a vallás-erkölcsi érzés megingathatatlan begyökereztetésére különös gondot fordítottunk. Ápoltuk az igazi, gyakorlatban megnyilatkozó vallásosságot, mely kerüli a bűnt, megtartja a parancsolatokat és használja a megigazulás eszközeit. Szívünk lelkünk minden erejével és szent meggyőződésével hirdettük tanulóinknak az élő hitben gyökerező tiszta erkölcsi felfogást, az emberszeretetet, a mások javainak megbecsülését és az önfegyelmezést. A képzett elme mellett a vallásos jó szív kialakítása volt főcélunk és — bár minden felelősséget nem vállalhat az iskola, — arra törekedtünk, hogy a szülők legdrágább, legféltettebb kincsét, a gyermeki lelket minden káros befolyástól távoltartsuk és nemes tartalommal töltsük meg. Imádsággal kezdtük és fejeztük be az előadásokat, imádság végén elmondottuk a magyar Hiszekegy-et és tanítványainktól megkívántuk az „0 páter parvulorum" kezdetű piarista himnusz "tudását. A róm. kath. tanulók a téli időt kivéve hétköznapokon félnyolc, vasár- és ünnepnapokon nyolc órakor szentmisén jelentek meg a fogadalmi templomban, akadályoztatás esetén házi kápolnánkban. Vasárnapokon szentmise után három csoportba osztva exhortációt hallgattak a tanulók, amikor a vallás tanításainak fejtegetése kapcsán hitéleti, erkölcsi és társadalmi kötelességeik teljesítésére s jövendő hivatásuk megfontolására kaptak buzdítást. A templomlátogatás a teljes piarista tanári testület kíséretében történt, az exhortációkon őrködő tanár volt jelen, a húsvéti szentgyakorlatokon az egész tanári kar részt vett. A róm. kath- tanulók az előirt időben elvégezték a szt. gyónást és áldozást, sokan dicséretes magánbuzgóságból vasárnaponként gyóntak és áldoztak. Jelen voltak farsang három utolsó napján a szentségimádáson, hamvazó szerdán szentmise alatt hamvazásban részesültek, Űrnapján pedig megjelentek az ünnepi körmeneten. — A nem róm. kath. tanulók saját lelkészeiktől nyertek vallási oktatást és mindnyájan tartoztak a saját vallásuk szerint rendezett istentiszteleteken és beszédeken szigorú ellenőrzés mellett jelen lenni. Ezeket az eszközöket használtuk fel, hogy az eszményi élet szépségeibe való elmélyedésre növendékeinknek alkalmat nyujtsunk.