Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1924

11 és arra törekedett egész éleiében, hogy lélekben nemes, feladatának magaslatán álló generáció kerüljön ki az iskola padjai közül, amely fel tudja majd építeni a magyar jövendőt. Mélt. és Főtiszt. Főigazgató úr a magyar nemzeti ügynek volt rendíthetetlen apostola. Nemzeti érzést oltott belénk. Tettre való készséget viszünk magunkkal, tudomány a fegyverünk. Célunk a szellemi felsőbbség kiépítése és diadalmassá tétele. A nevelés útját határkövek jelzik : Tudomány, hit, kötelességtudás, akaraterő, nemzeti eszme és keresztény erkölcs. Megtanultuk, hogy mindig legjobb erőnkből dolgozzunk a nemes célért. A jellemképző, akaratfejlesztő, célt mutató nevelést a Vallásos nevelés tette bensőségesebbé. A vallás nem zománc az ember földi életén, melyet rámázol a megszokás, nem dísz, amely szemfényvesztően takarja a fogyatékosságot, hanem a vallás a lélek harmóniája, a helyes életfelfogás kútfeje, éltetője, az élet igaz tartalma; forrás, amelyből nemcsak erőt, hanem eszményeket is kölcsönöz az ember. A vallás biztos vezető az élet küzdelmeiben, csalódásai közt. S hogy össze tudjuk harmonikusan egyeztetni az észt a szívvel, a tudományt a keresztény hittel, azt megtanultuk Mélt. és Főtiszt. Főigazgató úr kezei alatt. Vezérünk volt eddigi életünkben, útmutatónka kétely pillanatában, jellemünket magyarrá tette, akaraterőnk ele a legnemesebb célt tűzte ki. S ha majd kikerülünk az iskolából, akkor is lesz vezérünk. Ami nemeset belénk oltott az iskolai nevelés, azt Isten segítségével igyekszünk megvalósítani az életben. Küzdeni fogunk, hiszen az ember célja a küzdés maga. De csüggedni nem fogunk, mert van hitünk. Azt hiszem, nemesebbet nem lehet mondani egy pedagógusról, mint azt, hogy helyes célt tudott kitűzni maga elé, annak elérésére törekedett következetesen és el tudta érni, hogy nemes törekvése visszhangra talált az általa felnevelt nemzedék szívében. Mikor eljöttünk, hogy Mélt. és Főtiszt. Főigazgató urat ért nagy kit üntetés alkalmával őszinte jókívánatainkat fejezzük ki s áldásos nevelő munkájához további erőt és egészséget kérjünk a Mindehatótól, úgy gondolom, hogy legnagyobb örömet azzal szerezhetünk szeretett Főigazgató urunknak, ha megígérjük, hogy az általa hirdetett eszméket iparkodunk a legjobb erőnkből bevinni életünkbe, megvalósítani mindennapi tevékenységünk közt, s a jólvégzett, eredményes munka megnyugtató és felemelő tudata fogja eltölteni, ha látja majd, hogy fáradozása nem volt hiábavaló, a mi szavunk pedig nem volt meddő frázis, hanem a belénk oltott ideálokból tettek fakadnak. Megköszönve az atyai, gondos nevelést s megígérve majdan annak gyümölcsöző hatékony érvényesítését és kifejtését a mindennapi életünkben, kívánunk minden jót szeretett Főigazgató urunknak. Isten áldása kísérje nemes, nemzetnevelő munkájában I Az intézet cserkészei nevében Csabai Béla VIII. oszt. tanuló ezeket mondotta: A szegedi piarista gimnázium „82"-es Zrínyi cserkészcsapatának nevében állok itt, hogy hálánkat, köszönetünket a kapott sok jóért ez ünnepélyes alkalommal kifejezzem. Hogy megköszönjem azt a jóakaratú gondoskodást, azt a nagy szeretetei, mellyel bennünket mindig