Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1920

15 mirtuskoszorú, amit emberi érzemény valaha mások homlokára font, amelynek minden lombja, lombjának minden levele a segítés, a támogatás, a jó és balsorsban való részvétel és minden jó és minden nemes érzésnek a kútforrása, amellyel baráti lélek a hü szívet illetheti. Ezzel az igaz, bensőségteljes szeretettel köszöntöm a város közönsége nevében a 200 esztendő óta működő szegedi piarista rendházat és annak mostani tanári karát. A kegyes-tanítórendhez méltó szerénységgel kicsiny, szerény keretekben indult meg ez az ünnepély és ime mivé lett? Az országnak vezérférfiai tiszteltek meg bennünket magas látogatásukkal. Ünnepel ennek a városnak apraja nagyja. Itt, ezen a színpadon, itt a festett falak között máskor jó színészek utánozták híven az életet és a közönség részéről virágcsokor és tapsorkán volt a jutalmuk. Ma az élet komoly színpada tulajdonképen a nézőtér, amely vidám komédiát és komor tragédiát mivelünk játszat el. A mi szívünk az, amely kacagva sír és a 200 év óta köztünk lévő kegyesrendi atyák, akik mindig arra oktattak bennünket, hogy mérsékletet tartsunk az élvezetekben és ne essünk kétségbe a sors csapásai alatt. Az élő növendékek, öregek és ifjak részt vettek a mai ünnepélyes Te Deumon és mi ugy éreztük, hogy régen elköltözött társaink árnya is velünk van. Köszöntöttek Titeket, kegyes Atyák! Köszöntöttek a százezer tanítványok, az a sok kiváló ember, aki a Ti kezetek alól, a Ti neveléstek mellől került az országban vezérlő pozícióba, az a sok generáció, akiknek a Ti lelketekből adtatok mindig egy-egy részt, az iparosok, a kézművesek, akiket életbölcsességre és szorgalomra tanítottatok, földmívelők és a többi növendékek, akik tőletek Istenfélelmet és a hazába vetett rendíthetetlen hitet sajátítottak el. És mi nem kívánunk mást Tőletek, Kegyes Atyák: legyetek hozzánk olyanok, minők eddig voltatok. A Ti hazaszeretetetek, vallásszeretetetek maradjon sziklaszilárd, mint a hegyóriás, a Ti tanítástok legyen erős és ellenállhatatlan, mint a földrengés és állhatatosan törekedjetek nemes céljaitok felé, mint a végtelen magasságban felettünk ragyogó sarkcsillag és neveljétek, vezessétek, oktassátok, ha kell, feddjétek, korholjátok az ifjúságot és akkor őáltáluk újólag fény fog derülni a hazára. A város közönségének meleg szeretetével köszöntelek benneteket!" A Szegedi Filharmonikus Egyesület, melyek tagjai legnagyobbrészt intézetünknek egykor növendékei voltak, hatalmas lendülettel adta elő Fichtner Sándor karnagy hangszerelési pályadíjat nyert nagyszabású szimfonikus költeményét, melynek alapmotívuma: Fel, fel vitézek a csatára! Majd az intézet volt kiváló tanítványának, dr. Belle Ferenc hegedűművésznek valóban kiváló játékában gyönyörködött a közönség. Az intézeti vegyeskar Sümegi Gyula piarista tanár vezetésével kiváló művészi élvezetet nyújtott a hallgatóságnak. Csaba Jenő dr. piarista tanár költői szépségekben is gazdag ünnepi beszéde után, — mely azóla nyomtatásban is megjelent —