Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

14 A közvélemény a mozi káros befolyását általában a külsőségekben látja : a szemek rontása a képek rezgése miatt, a romlott levegőn való huzamosabb tartózkodás s a látottak miatt bekövetkező főfájás és idegkimerütség ; ezek jobbára higiénikus szempontok s a modern fényes moziszinházaknál úgyszólván teljesen eltűnnek.

1 A kifogások másik része pedig bizonyos mellékkörülményekre esik, melyek a gyakori és túlhajtott mozilátogatásnál sok gyermeknél bekövetkeznek : kötelességmulasztás, a szükséges pénz erőszakos és bűnös megszerzése, csavargás. Ezek az esetek fontosak ugyan, de nem általánosak és oly szembeszökők, hogy radikális eszközökkel könnyen el lehet hárítani őket. Hellwig

2 e veszedelmeket csak kísérő árnyékoknak tekinti; a legnagyobb bajt ő az előadások tartalmában látja és három pontban foglalja össze a mozifilmek káros hatását': 1. durvító hatású filmek ; ezek lefújják a lélek finomságát, nyerssé és kíméletlenné érzéketlenítik (pl. állatkínzás); 2. szexuális hatású filmek, melyeknek célja az érzékiség felkeltése ; sok bűnös élet a moziból indult el, sok perverzitásra hajlamos egyénben ébredtek és erősödtek meg a bűnös ösztönök; 3. a kriminális hatású filmek, melyek a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedeteket váltanak ki. E csoportosítás azonban csak arra való, hogy számos megfigyelést és saját vagy idegen tapasztalatokat össze lehessen gyűjteni. A mozihatás azonban leggyakrabban nem mutatkozik ilyen kézzelfogható s könnyen elkülöníthető alakban, hanem bonyolult lelki hatás, melyet egyes esetekben külön kell elbírálás alá venni, úgy hogy minden filmről külön kellene pedagógiai szempontból szólni. Legalkalmasabb, ha megvizsgáljuk magukat a filmeket. Milyen világba vezet a mozi ? A filmek világa rendkívül változatos. Az egész életet felöleli, a világ minden részét s a történelem minden korát megeleveníti. Az élet azonban nem mindig tiszta s néha-néha olyan eseményeket vet felszínre, melyek, minthogy a rendestől eltérőek, izgatók s különösségüknél fogva érdekesek. A mozi szívesen kap az élet rendkivüliségei után, melyeket kiszínezve, újabb és újabb csiklandozó vonásokkal fűszerezve vetít a vászonra : az érdekességet, a szenzációt hajhássza. Nem hamisítja meg az életet, hanem kiszemeli, kiválogatja belőle, ami az izgalmak keltésére a legalkalmasabb s ebben hasonlít a napilapok riportjaihoz, melyek mindig újságok után szimatolnak s a kapott tényeket a fantázia bőséges levével feleresztik. Az a megkülönböztetés, mely a filmeket tanulságos, szórakoztató, komikus és aktuális filmekre 1 Gaupp i. m. 5 1. 1 Hellwig a németeknél a „Kinopi'oblem"-nek legszakavatottabb ismerője; számos cikkben foglalkozik a mozival minden vonatkozásában Két nagyobb munkája állott rendelkezésünkre : Schundfilms, Halle 1911. és Kind und Kino, Langen- salza 1914.