Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

15 osztja fel, nem változtat azon a megállapításon, hogy a mozi szenzációkra törekszik. Ezért gyakran kerül összeütközésbe a pedagógiával. Az úgynevezett tanulságos filmeknél kevésbbé feltűnő ez a szenzáció-keresés, mégis jelentős kifogások emelhetők ellenük. Leginkább természeti felvételeket adnak, az ipar vagy kereskedelem, a gazdasági vagy technikai élet köréből vannak véve, a tudomány haladását vagy az ethnográfia különlegességeit mutatják be és gyakran annyira érdekesek, hogy még a műveltek figyelmét is lekötik. Ki ne bolyongana szívesen idegen országok vagy világrészek egy-egy vidékén, kit ne érdekelnének valamely távoli város nevezetességei, melyekről hallott, ahová vágyódik '? Ki tudná magát kivonni a háborgó tenger, egy afrikai vadonban rohanó vonat, egy levegőt hasító repülőgép varázsa alól ? Mégis lehetnek e filmek között veszélyesek a gyermekre. Helhvig

1 nagyon helyesen mutat rá arra, hogy pl. egyes véres népszokások (ceyloni kígyófogás, különböző állatviadalok), az orvosi operációk, állati viviszekciók, melyek a beavatottak számára oly nagy haszonnal járnak, a gyermekre olyan hatást gyakorolhatnak, melyek megbonthatják a nevelés által megalapozott felfogásukat. A laikus ugyanis csak a szenvedéseket s a szívtelenséget látja, de nem érti mélyebb értelmét és célját, amely ezeket az experimentumokat ethikailag jogosultakká teszi. Didaktikai szempontból pedig olyan hiányokat lehet megállapítani, melyek a komplikált mozgással vannak összefüggésben, tehát elháríthatatlanok. Aki a mozielőadásokból idegen viszonyokat és szokásokat, természettudományi vagy technikai ismereteket akar szerezni, annak rendkívül meg kell feszítenie figyelmét, mert minél összetettebb a kép, minél több a bemutatott személy vagy tárgy, minél gazdagabb részleteket tár fel, annál nehezebb a megértés. Gaupp

2 kiemeli, hogy a művelt ember ezt nem veszi észre, mert felfogása gyorsabb és tudatállományából kiegészíti az új benyomásokat; így lehetséges, hogy a gyorsan elillanó képeket, melyeket megjelenésük rövidsége miatt nem tudna részleteiben felfogni, mégis egy világos összképben egységesíti. A gyermek kész tudása azonban kisebb, a kapott új benyomásokat nem tudja ismertekhez kapcsolni s a gyors mozgással sok megjegyzésre érdemes dolog elsiklik szemei előtt. Akinek a papírgyártásról vagy a vashámorról nem volt közvetlen tapasztalatból eredő fogalma, az sohasem tesz ilyenre szert a moziban, csak felületes, összekúszált, zavaros képet visz magával. Ennek magyarázata abban a pszichológiai tényben van, hogy az optikai benyomásoknak emlékezetbe fogadására és megrögzítésére idő szükséges ; minél gyorsabban változik a kép, annál kevésbbé lehet megtartani, mert az ismétlés ki van zárva. A szem1 Schundfilms 23. s kk. 11. 2 I. m. 6. 1.