Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

13 kak lelki tápláléka kimerül az újságolvasásban s a mozilátogatásban, innen magyarázható egyes moziszinészek beteges bálványozása. Annak megállapítása, hogy milyen következménye van a mozinak az emberek társadalmi életére, lelki szervezetének felforgatására, világnézetének átalakulására, nem könnyű feladat, bár mindazok látják és érzik, akik a kérdéssel foglalkoznak. Törvényszékek aktacsomóit kellene áttanulmányozni, egyes bűntények, családi katasztrófák történetét kellene ismerni a legapróbb részletekben s amellett pszichológiai vizsgálattal kellene utánakutatni a látott moziképeknek s a hatásuk alatt bekövetkezett lelki átváltozásoknak, hogy megközelíthetőleg is felderíthető legyen a mozi romboló munkája. Sőt nemcsak ilyen kihágásokat kellene bevonni a vizsgálódásba, hanem azokat a kisebb, alig észrevehető, egyes mozdulatokban, egyes szokások megszerzésében megnyilvánuló átváltozásokat is, melyek az élet más felfogásának külső jelei s amelyeket a mozivásznon élő kinoplutokrácia és ki no társadalom levegője terjesztett. A németeknél jogászok, orvosok, pedagogusok, szociologusok foglalkoznak a mozihatások kitapogatásával s meglepő eredményeket mutatnak fel. Ezek állítják, hogy mindazok az előnyök, melyekkel a mozi nagy üzeme és produkciója dicsekedhetik : ipari fellendülés, óriási pénzösszegek forgalombahozatala, számos exisztenciának foglalkoztatása s megélhetésének biztosítása, nem ellensúlyozhatják azokat a veszedelmeket, melyeket a mozi mostani alakjában magában rejt. Ezeknek a veszedelmeknek legnagyobb mértékben az iskola van kitéve, mert a mozikultusz, mely a felnőtteknél oly döbbentő arányokat öltött, nem kerülte cl a gyermekvilágot sem s megteremtette ott is a maga híveit és fanatikusait. A szülők magukkal viszik a gyermekeket a moziba, sőt bizonyos kitüntetés vagy jutalmazás fejében egyedül is elengedik őket. Felesleges statisztikai adatokkal igazolni azt a tényt, hogy a moziközönség 60 százaléka a 20 éven alul lévőkből kerül ki s a tanulók nagy vágyódását a mozielőadások után mindenki észreveheti, akinek kötelessége ellenőrizni őket. A pedagogusok nem győznek eleget panaszkodni munkájuk sikertelensége miatt s a gyermekbíróságok előtt is sok olyan ügy fordul meg, melynek sötét szálai a mozik vigasztalan homályába vezetnek vissza. A tanulók elakadásának vagy elzüllésének is gyakran okai a mozik s bár legtöbbször nem lehet erre vonatkozólag kétségbevonhatatlan bizonyítékokat kimutatni (titkos lelkifolyamat eredménye az átalakulás), mégis bizonyos, hogy a mozik a nevelés munkáját hátráltatják vagy meg is akasztják, mert a neveléssel nagyon is ellentétes folyamatot indítanak meg a gyermekben. A mozi is a nevelés titkos erői közé tartozik, melyek láthatatlanul működnek s csak bizonyos kórtünetekben jelentik pusztító hatalmukat.