Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1916

12 mutat: az élvezetet és a munkát, mely körül minden forog; egyiknek légkörében sem tanyázik a műélvezet, de az igazi művészet sem."

1 A modern emberek dolgoznak és élveznek. „A művészet csak úgy férkőzhetik lelkükhöz, ha élvezetüket szolgálja, ha fásult idegeiket izgatja, ha megtudja lepni, döbbenteni őket,"

2 szóval zsongító narkotikumot keresnek a munka s az élet fáradalmaitól felajzott idegeikre. Ezért szeretik az erős kontrasztokat s a heves kedélymozgalmakat, szívesen dőzsölnek vizenyős szentimentalizmusban, fantasztikumokban s borzalmakban, alacsony komikumban és érzéki történetekben. 8 van-e erre a célra olcsóbb és kényelmesebb a mozinál V A másik ok inkább pszichológiai. A külvilág felfogása ugyanis a szemmel nem oly fáradságos, mint pl. a füllel ; a látás könnyebb, mint a hallás. A fáradt fej még el tud szemlélődni egy képeskönyvben, de képtelen egy szöveget megérteni, vagy egy elbeszélésre figyelni. Mindaz, ami nyelv vagy írás útján jut hozzánk, több közreműködést kíván, hogy megértsük, mint ami optikai látás útján mint kép közvetlenül lép szemünk elé. Színház és koncert, előadások és beszédek sokkal inkább igénybe veszik a lelket, mint a képek s a képekben lejátszott történetek. Élihez járul, hogy ami az élő test erejében tűnik elénk, kedélyileg sokkal mélyebben megragad, mint amit olvasunk s a fantázia közvetítésével testesítünk meg. A mozifilmek szemünk elé vetik az életet, anélkül, hogy kénytelenek lennénk a képzelet megfeszítésével a tartalomba aktive belesodródni. Azután a mozi egyszerű, könnyen érthető eseményeket ad s minthogy hiányzik a lélek festésére a beszéd, csak elementárisán egyszerű érzelmekre szorítkozik, hogy pedig ezeket is megértesse, kénytelen az érzelmeket s a lélek hangulatait megdurvítani, ;t gesztusokkal és a mimikával szinte a karrikaturáig hangsúlyozni.

8 így a primitiv lelkeket is magához vonzza. S a mozi igyekszik is kizsákmányolni előnyeit. Gondoljunk a moziprogrammok könnyelmű összeválogatására, a gyárak kíméletlen versenyére, az újságok rikító színű dicséreteire, melyek a komoly kritika álarca mögött ízetlenkednek, a reklám szinte fenyegető szemtelenségére. A mozinak valóban meg is van a maga közönsége, megvannak a törzsvendégei, még pedig a társadalom minden rétegéből. A mozi általános szórakozási hely, nagyon is demokratikus intézmény. Általánosak tehát hatásai is : mindenütt lehet hallani hivatkozásokat a mozira, megtárgyalják a látottakat, beleszívódik gondolkodásukba, életük hiányozhatlan részévé hatalmasodik s ebből következik azután, hogy so1 Alexander Bernát, Művészet, (Bp. 1908.) 26. 1. 1 ü. o. 3 Gaupp, Der Kinematograph von medizinischen und psychologischen Standpunkt (Dürer Bund 100. Flugschrift zur Ausdrukskultur) 3. 1.