Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915
65 a pénzzel, a valutával, az értékpapírokkal és hasonló tárgyakkal foglalkoznak. Ilyen témák tárgyalásánál önként kínálkozik az alkalom tágabb perspektívák nyitására. Hogy a földrajzi oktatásnak sok köze van az állampolgári neveléshez, minden kétségen fölül áll. Hiszen a történettanítás mellett a földrajz van hívatva első sorban az állampolgári tanítás alapfogalmainak konkrét tartalommal való kitöltésére. 1 Sajnos, a mi földrajztanításunk jelenlegi sanyarú helyzetében a legjobb akarat mellett is csak nagyon csekély mértékben tud eleget tenni ilyen irányú kötelelezettségének. A legalsóbb osztályokra szorítva, enciklopédikus teljességgel és túltengő geologiai velleitásokkal megterhelve alig adhat valamit abból, aminek marandó értéke volna az állampolgári nevelés terén. Pedig egy kevés jóakarattal és a valóban megérett reform végrehajtásával egyik legerősebb támasza lehetne állampolgári tanításunknak. Végül még a természetrajzot kell említenünk a segédtudományok sorában; egyes részei az élettel való vonatkozások és a gyakorlati alkalmazások felemlítésével igen hasznos segédei lehetnek az állampolgári tanításnak, főleg gazdasági kérdésekben. * * * Az elmondottak távolról sem merítik ki az állampolgári nevelés alkalmait és eszközeit. Ez nem is lehetséges. A fogalom tág köre nem engedi, hogy minden vonatkozását paragrafusokba foglalják. Mint minden nevelési kérdésben az elmélet itt is csak iránymutató, útjelölő; az eredmény nem annyira rajta, mint inkább a tanár egyéniségén és jóakaratán fordul. A fenti soroknak nem is az a rendeltetésük, hogy teljesen kimerítsék a tárgyat, hanem hogy utaljanak fontosságára s keressék az útat a gyakorlati kivitel felé. Láttuk, hogy az állampolgári nevelés gondolata nem egyes pedagogusok ötletéből született szellemi divat, hanem tisztes múlttal biró eszmei áramlat, mely a korviszonyok minősége szerint majd erősebben, majd gyengébben érezhető. Láttuk azt is, hogy legújabb s talán minden eddiginél hatalmasabb hullámverését a demokratikus fejlődés, a jogok és kötelességek egyensúlyozásának vágya s a modern állam rendkívül szövevényes feladatát megkönnyítő mélyebb állampolgári belátás hiányának érzése idézte elő. Végelemzésben tehát az életre nevelés gondolata áll mögötte. A kor szociális irányzata 1 Schöne E. : Die politische Geographie und ihre pädagogische Bedeutung für die Grundlegung einer politischen Welt- und Lebensanschauung. Pädag. Studien, XXXV. (1914.) évf. 123—133. ós 194-210. 11. 5
