Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

61 eredményeit az állampolgári ismeretek szempontjai szerint csoportosítsuk (alkotmányos, jogi, gazdasági, társadalmi és szellemi fejlődés). Sajnos, a rendelkezésünkre álló tér szűk volta nem engedi, hogy a hazai történet tanítása folyamán kidomborítható összes szempontokat összeállítsuk úgy, mint a német állampolgári irodalom a világtörténettel tette.

1 De hiszen itt úgy sem lehet kötelező szabályokat megállapítani. Itt elsősorban a rátermettség és érzék dönt. A történettanítás folyamán tudatosan, de rendszertelenül közölt állampolgári ismeretek összegezése és kiegészítése a negyedik, illetve hetedik osztály anyagának második felét kitevő államtanra vár. Ez a neve szerint új tárgy lesz hívatva szisztematikus formába önteni mindazokat a tanokat, melyek mint organikus szervezetet és mint az önálló nemzeti lét legkarakterisztikusabb megnyilvánulását mutatják be az államot. A rendszeresség természetesen nem egyértelmű a tudományos teljességgel. Az iskola csak a lényegnek, annak a minimumnak a közlésére szorítkozhatik, amennyire szüksége van minden művelt embernek, hogy az állammal szemben teljesítendő kötelességeire nézve tájékozódni tudjon s az állam kulturfeladatainak teljesítésében való közreműködését kötelességének ismerje fel. A teljességnél sokkal fontosabb az elevenség és szemléletesség; a történettanítás folyamán érintett konkrét tényekre való állandó hivatkozás s a magokban elvont fogalmaknak az emlékezetben levő eleven, eseményekhez és személyekhez tapadó képekkel való társítása. Különösen alsóbb fokon, a negyedikosztályban kell erre ügyet vetni. A nehezebb, elvontabb problémákat, főleg a bonyolult nemzetgazdasági kérdéseket kár volna feszegetni; ezeket bízvást a hetedik osztályra hagyhatjuk. Ugyanez áll a politikai és társadalmi élet finomabb árnyalatainak és az állam szociális feladatainak érintéséről is. Alsóbb fokon érjük be az alkotmánytan elemeinek, a polgári jogtannak és a legszükségesebb nemzetgazdasági ismereteknek (pénz-, adó- és vámügy) lehetőleg konkrét tanításával. Egyébként a tanítás tárgyainak közelebbi, részletekbe menő megjelölése az elvi kérdések eldöntése előtt még korai volna. A páratlan gazdaságú német Staatslehre és Bürgerkunde-irodalomból bőségesen lehet majd meríteni okulást; csak egyben nem szolgálhat például: terjedelem dolgában. A német alaposság igen sok felesleges és csak világos áttekintést gátló részletet dolgozott beléje; a teljességre való törekvés 1 Igen tanúságos és eszmékben gazdag Friedrich említett munkája: Stoffe und Probleme dos Geschichtsunterrichts. Jó áttekintést nyújtanak még: Seidenberger I. B.: Staatsbürgerliche Erziehung im geschichtsunterricht der höheren Schulen. (Schriften der Veroingung für staatsbürgerliche Bildung u. Erziehung 4.) Leipzig—Berlin, 1912. Wolf II.

: Staatsbürgerliche Erziehung auf den höheren Schulen, besonders auf dem Gymnasium. (U. o. 5.) Leipzig—Berlin, 1912. Vogel i. m. és a Vergangenheit und Gegenwart számos cikke.