Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

62 mellett megfeledkezett a lényegről. Már pedig az állampolgári tanítás­nak nem bravúrosan felépített tudományos rendszer csillogtatása a célja, hanem az állam mivoltának feltárása s a kultur- és jogállam fogalmában kifejezésre jutott célok megvalósításában való közremű­ködést sürgető akarás felébresztése. Az állampolgári nevelés gondolatának, mint az egész iskolai tevé­kenység egyik vezető princípiumának következetes keresztülvitele első­sorbaií a történettanítást érinti, de követeléseket támaszt más tárgyak­kal szemben is. A sokat emlegetett koncentráció elve gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államéletre való nevelés nagy és halasztást nem tűrő feladatának megoldásában tehetsége szerint közre kell munkálkodnia vala­mennyi tantárgynak. Hiszen kisebb-nagyobb számmal mindegyik tartal­maz vonatkozásokat, melyeket jó haszonnal lehet értékesíteni az állam­polgári belátás, illetve az állampolgári érzület erősítésében és mélyí­tésében. Ha nagyobb pedagógiai érdekek sérelme és erőszakolás nélkül tehetjük, nem szabad elszalasztanunk ez ilyen alkalmak kiaknázását. De viszont óvakodnunk kell a másik véglettől is: a mindenáron való alkalomkeresés vagy túlságosan messzevezető moralizálás csak ártal­mára van a jó ügynek. Bár minden tárgy tartalmaz a állampolgári nevelés céljaira érté­kesíthető elemeket, mégis van közöttük bizonyos fokozati különbség : egyik többet tehet, mint a másik. Tartalmánál fogva legtöbb kapcsolat fűzi az állampolgári nevelés eszmeköréhez a vallástant, a magyar és a klasszikus nyelvi oktatást, a számtant s a föld- és természetrajzot. Elsősorban tehát ezeknek a tárgyaknak kötelessége a történettanítás munkájának támogatása, színezése és kiegészítése új elemek hozzá­elegyítésével. A vallástan feladata az állampolgári nevelés mélyebb ethikai alapjainak megvetése az ember helyének megjelölésével s az emberi élet céljainak szabatos körvonalozásával. Mert akármennyit beszélnek szociálethikáról és vallástól független erkölcstanról, egészen bizonyos, hogy a kulturállam abszolút értékének hirdetése nem helyettesítheti a törvényeknek a vallás transcendens tanaiból folyó s lélekbe írott szankcióját. A vallástantól független erkölcstan, a laique morale tanítása talán elegendő lehet a rendőrállam követelményeinek kielégítésére, de nem elegendő az erkölcsi feladatok megoldására is hívatott jog- és kultúrállam eszményének megvalósítására. Az állampolgári nevelésnek nem szabad kimerülnie az ad és követel, kap és tartozik száraz rovatait kitöltő regisztrálásban, hanem mély lelki hatásokat kiváltó s nemes idealizmustól áthatott tevékenységnek kell lennie. 1 Ezért nem nélkülöz­1 Miklóssy J.: Az állampolgári nevelés Franciaországban. Magy. Közópisk. 1914. óvf. 264 s. k. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom