Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915
62 mellett megfeledkezett a lényegről. Már pedig az állampolgári tanításnak nem bravúrosan felépített tudományos rendszer csillogtatása a célja, hanem az állam mivoltának feltárása s a kultur- és jogállam fogalmában kifejezésre jutott célok megvalósításában való közreműködést sürgető akarás felébresztése. Az állampolgári nevelés gondolatának, mint az egész iskolai tevékenység egyik vezető princípiumának következetes keresztülvitele elsősorbaií a történettanítást érinti, de követeléseket támaszt más tárgyakkal szemben is. A sokat emlegetett koncentráció elve gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államéletre való nevelés nagy és halasztást nem tűrő feladatának megoldásában tehetsége szerint közre kell munkálkodnia valamennyi tantárgynak. Hiszen kisebb-nagyobb számmal mindegyik tartalmaz vonatkozásokat, melyeket jó haszonnal lehet értékesíteni az állampolgári belátás, illetve az állampolgári érzület erősítésében és mélyítésében. Ha nagyobb pedagógiai érdekek sérelme és erőszakolás nélkül tehetjük, nem szabad elszalasztanunk ez ilyen alkalmak kiaknázását. De viszont óvakodnunk kell a másik véglettől is: a mindenáron való alkalomkeresés vagy túlságosan messzevezető moralizálás csak ártalmára van a jó ügynek. Bár minden tárgy tartalmaz a állampolgári nevelés céljaira értékesíthető elemeket, mégis van közöttük bizonyos fokozati különbség : egyik többet tehet, mint a másik. Tartalmánál fogva legtöbb kapcsolat fűzi az állampolgári nevelés eszmeköréhez a vallástant, a magyar és a klasszikus nyelvi oktatást, a számtant s a föld- és természetrajzot. Elsősorban tehát ezeknek a tárgyaknak kötelessége a történettanítás munkájának támogatása, színezése és kiegészítése új elemek hozzáelegyítésével. A vallástan feladata az állampolgári nevelés mélyebb ethikai alapjainak megvetése az ember helyének megjelölésével s az emberi élet céljainak szabatos körvonalozásával. Mert akármennyit beszélnek szociálethikáról és vallástól független erkölcstanról, egészen bizonyos, hogy a kulturállam abszolút értékének hirdetése nem helyettesítheti a törvényeknek a vallás transcendens tanaiból folyó s lélekbe írott szankcióját. A vallástantól független erkölcstan, a laique morale tanítása talán elegendő lehet a rendőrállam követelményeinek kielégítésére, de nem elegendő az erkölcsi feladatok megoldására is hívatott jog- és kultúrállam eszményének megvalósítására. Az állampolgári nevelésnek nem szabad kimerülnie az ad és követel, kap és tartozik száraz rovatait kitöltő regisztrálásban, hanem mély lelki hatásokat kiváltó s nemes idealizmustól áthatott tevékenységnek kell lennie. 1 Ezért nem nélkülöz1 Miklóssy J.: Az állampolgári nevelés Franciaországban. Magy. Közópisk. 1914. óvf. 264 s. k. 1.
