Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

60 francia forradalom születésévére. Ezzel a hatodik osztály a mostan heterogén anyag helyett jól kikerekített és szorosan összefüggő anyaghoz jutna, melynek legkiemelkedőbb pontjai volnának : az újkort előkészítő politikai és társadalmi változások, találmányok és felfedezések, szellemi mozgalmak (renaissance és humanizmus), reformáció és ellenreformáció, vallási küzdelmek, abszolutizmus és felvilágosodás. Végül a hetedik osztály a francia forradalomtól kezdődőleg az utolsó emberöltők eseményeivel foglalkoznék, különös súlyt helyezve a belső fejlődésre és az utóbbi félszázad történetének beható elemzésére. A történeti anyaghoz szervesen fűződnék az állampolgári ismeretek összefoglalása a német Staatslehrék és Bürgenknndék alkalmasan átdolgozott és minden felesleges cafrangtól megszabadított formájában. A politikai földrajzi áttekintés természetesen továbbra is megmaradna, de csak a leglényegesebb államokra és adatokra korlátozva. A módosított történettanítás vázlata tehát ez volna: Osztály in. IV. V. VI. VII. VIII. Heti órák száma 4 ' 4 4 4 4 4 Tantárgy Magyarország története 1711-ig Magyarorsz. tört. a legüjabb korig. Politikai földrajz. Alkotmánytan. Ó- és középkor a XIV. sz. közepéig. Újkor a XIV. sz. közepétől 1789-ig. Legújabb kor. Államtan. Magyarország oknyomozó tört A történettanítás és az állampolgári nevelés intellektuális részeinek összekapcsolása az említett módosításokon kívül még egy követelményt támaszt a történettanítással szemben: különös figyelembevételét minden olyan mozzanatnak, amelyet az állampolgári nevelés a maga céljaira felhasználhat. Nem erőszakos, mindenáron való alkalomkeresésről vagy felesleges moralizálásról van itt szó, ha nem kizárólag az állampolgári nevelésben értékesíthető események és fogalmak nyomatékosabb hangsúlyozásáról. Erre pedig lépten-nyomon kínálkozik alkalom. Hiszen az állampolgári tanítás ugyanazon állam jelenét ismerteti, amelynek múltját a történettanítás feltárja. Csak természetes, hogy amikor az egyikkel foglalkozunk, nem kerülhetjük el a másikkal való vonatkozásokat sem. A fenti követelmény tehát csak annyit jelent, hogy a két tárgy vonatkozásait tudatosan és határozottan kidomborítsuk. Különösen fontos a világos és jól körülhatárolt fogalmak alkotása. A politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés vázolásánál nem elegendő az események egyszerű elbeszélése ; előbb ki kell fejtenünk az ütközőpontot alkotó fogalmak tartalmát s nagyobb világosság kedvéért összehasonlítani a korábbi, esetleg későbbi fejlődésfokokkal is. Főleg az egyes korszakok végén nem szabad elmulasztanunk ezt a regisztráló és összehasonlító eljárást. Ugyanitt jó alkalom nyílik, hogy a fejlődés