Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

54 IV. Állampolgári tanítds a középiskolában. Az állampolgári nevelés intellektuális részét illető problémák a mit ? és hogyan ? kérdése körül csoportosulnak. Minő tárgyi ismeretek közlése biztosítja legkönnyebben az állampolgári nevelés elé tűzött célok realizálását és minő módszerrel gyökereztetketők ezen ismeretek legmélyebbre a tanulók tudatában ? Az első kérdésre vonatkozólag már meglehetősen kialakult az illetékes pedagógiai körök közvéleménye. Ha a. részletekre nézve vannak is közöttük eltérések, abban mind egyetértenek, hogy az állampolgári ismeretek tárgykörét az alkotmánytan, az államjog, a polgári jog és a gazdaságtan megfelelő fejezetei szolgáltatják.

1 De már a második kérdésnél nagyon elágaznak a vélemények. Két árnyalat áll egymással szemben: az egyik külön tárgyként akarja bevinni az iskolába az állampolgári ismeretek tanítását, míg a másik a már meglevő tárgyakkal kívánja kapcsolatba hozni s az összefüggő, rendszeres tanítás helyett inkább az alkalmi tanítást sürgeti. Mind a két árnyalatnak megvannak a maga érvei, melyek tényleg megnehezítik a kérdés apodiktikus eldöntését. Az alkalmi tanítás híveinek legfőbb érve, hogy új tantárgy felvétele újabb megterhelését jelentené az iskolának, amely pedig már most is roskadozik a reárótt feladatok súlya alatt. A laza összefüggésben levő ismeretanyagnak új tárgyként való beillesztése elkerülhetetlenül felesleges részletezésekre vezetne, újabb ballaszttal terhelné az amúgy is túlságosan igénybe vett emlékezetet s veszélyeztetné a sokat emlege1 Miklóssy i. h. 90. 1. Eue de Grais. Gegenstand und Methode des staatsbürgerlichen Unterrichts auf Grundlage des Staatsgedankens. Berlin. 1914. 6. s. kk. 1J.