Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915
22 mindig mások eszével fog gondolkozni vagy — ami még valószínűbb — az észtől többé-kevésbbé távol eső fórumoktól fog tanácsot kérni. Hiszen gyakran még a politikailag művelt, önálló véleményalkotásra képes embernél is mily mérhetetlen távolság választja el a helyes felismerést a neki megfelelő helyes cselekvéstől? Azután nem szabad felejtenünk, hogy a politika fogalmától szinte elválaszthatatlan a pártok fogalma, melyek sokszor homlokegyenest ellenkező állameszményeket szegeznek egymás ellen. Nagyon közeli a veszély, hogy az ellentétes törekvések a nevelésben is kiütköznek s a nemzet összetartására hívatott politikai nevelést pártpolitkai eszközzé sülyesztik le. E veszély kikerülésére a nevelésnek a lélek mélyebben fekvő rétegeibe kell lenyúlnia s a kötelességérzet és hazaszeretet kettős pillérére támaszkodó állampolgári nevelés szilárd alapjára helyezkedni. 1 A politikai nevelésnek, mint a közösség érdekeit szolgáló nevelési feladat egyik részletterületének bele kell illeszkednie az egyetemesebb állampolgári nevelésbe, mert különben kockára teszi az elérendő célt. A politikai és állampolgári nevelés helyes viszonya a rész viszonya az egészhez; emez önmagában is követésre érdemes cél, amaz csak eszköze — igaz fontos eszköze a cél elérésének. A politikaival teljesen azonos a gazdasági nevelés viszonya. Mint az, ez sem lehet külön nevelési feladat, hanem csak kiegészítése, színezése az állampolgári nevelésnek. De ezen hivatásának is csak akkor felel meg, ha nem elégszik meg bizonyos elméleti tételek, nemzetgazdasági alapfogalmak megismertetésével, hanem a tárgyával vonatkozásban álló tulajdonságok és erények fejlesztésével tőle telhetőleg igyekszik kezére járni a jellemképzésnek általában s az állampolgári nevelésnek különösen is. 2 Némileg más elbírálás alá esik a nemzeti és a szociális nevelés. Mindkettő inkább a mellérendeltség, mint a függés viszonyában áll az állampolgári neveléssel. Mivel azonban elasztikus tartalmoknál fogva önmagokban is kevéssé elhatároltak, nehéz pontosan megjelölni, hol végződik a nemzeti és szociális és hol kezdődik az állampolgári nevelés. A nemzet, a társadalom és az állam bizonyos tekintetben korrelativ fogalmak, de nem fedik teljesen egymást. Majd az egyik, majd a másik fejez ki többet. Ugyanez áll pedagógiai vetületeik viszonyáról is. A nemzeti és az állampolgári nevelés eszményi céljai, a Volksgefühl és a Staatsgefühl nem azonosak egymással, mégis szorosan összetartanak, mintegy kölcsönösen kiegészítik egymást. 3 Az egyiknek tudatos 1 Kerschensteiner i. m. 17. s kk. 11. Krisztics S.: Az állampolgári növelés politikai tartalma. Magyar Társadalomtud. Szemle. VI. évf. (1913.) 732. s k. 1. 2 Kerschensteiner i. m. 13. s kk. 11. 3 Neubauer ~ F. : Geschichte und Staatsbürgerkunde. Norrenberg J. : Die deutsche höhere Schule nach dem Weltkriege. Leipzig —Berlin. 1916. 133. 1.
