Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

13 podó pedagógiai irodalomban az állampolgári nevelés körébe vágó problémák gyakori és beható megvitatás alá kerülnek. A francia és német felvilágosodás szóvivői egyre nagyobb határozottsággal sürgetik a tanítás anyagának nemzeti és politikai elemekkel való kibővítését. La Chalotais „Essai de l'éducation nationale" c. művében már 1763. az az egész tanítást az állampolgári nevelés jegyébe akarja állítani s ez okból Cicero ,,De officiis"-én kivül Daguesseau, Grotius, Malebranche, Montesquieu és Pufendorf megfelelő munkáit is olvastatni akarja a felsőbb osztályok növendékeivel.

1 Kevesebb túlzással, de nem kevesebb meggyőződéssel ugyanezt a gondolatot hirdetik Helvetius, az idősebb Mirabean, Mercier de la Riviére, a nagy forradalom idején Talleyrand és Condorcet.

2 Németországban a filantropizmus képviselői, majd Stephan,

3 Voss

4 és Rade

5 fejtik tovább a francia pedagogusok eszméit. A gondolat népszerűségét mutatja, hogy a XVIII. sz. kiterjedt pedagógiai irodalmának alig van még egy olyan kérdése, melyet többen és több oldalról megvilágítottak volna, mint a nemzeti és állampolgári nevelés problémáját. Az elmélet mellett a gyakorlat is iparkodik kielégíteni a kor sürgető követeléseit. A nagyszabású reformok, melyeken a XVIII. sz. oktatásügye Európaszerte keresztülmegy, mindig több engedményt tesznek a nemzeti és politikai szempontoknak. Sándor Ernő SzászGotha hercege már a XVIII. sz. közepén ilyen szellemben módosítja tartománya iskoláinak tantervét

6 Valamivel később az egész német birodalomban elterjedt lovagi akadémiák (Ritterakademien) adnak újabb lökést az állampolgári nevelés gondolatának azzal, hogy a modern nyelvek mellett a köz- és magánjog és a politika legfőbb tételeinek tanulmányozását is felveszik progrannnjukba. Bár az akadémiák kérészéletűeknek bizonyulnak, mégis nagy hatással vannak a felsőbb iskoláztatás alakulására. Különösen maradandó érdemök, hogy egyengetik az útat a modern nyelvek és a reáliák iskolai tanítása előtt. Másfelől először adják mintáját a meghatározott életpályára, a tiszti és hivatalnoki pályára előkészítő szakiskolának.

7 Hazai visszhangjuk az 1722—23-iki országgyűlés egyik bizottságának javaslata egy politikai akadémia felállítására, melyben nyelvek, történet, földrajz, vitatan, valamint katonai és polgári építészet, lovaglás, vívás, tánc, zene, nemkülönben a jogi tudományok is taníttassanak.

8 1 Franko i. m. 41. 1. 2 U. o. 42. s kk. 11. 3 Grundriss der Staatserziehungswissenschaft. Leipzig-Weisenfels. 1797. * Versuch über die Erziehung, für den Staat Halle. 1799. B Erziehung zum Staatsbürger. Hof. 1803. 6 Messer i. m. 6. 1. 7 Franko i. m. 32. 1. Messer i. m. 8. 1. 8 Molnár A.: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. sz. I. k. Budapest, 1881. 265. 1.