Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

14 De bármily hévvel folyik a felvilágosodás nevében indított hare a századok hagyományaival megszentelt iskolatípus, a gimnázium ellen, a szerteágazó reformeszméket nem tudja egész terjedelmében diadalra juttatni. A klasszikus alapokon nyugvó nevelési rendszer a neohumanizmus hatalmas támogatása mellett kivédi a léte ellen intézett csapásokat. Az újítóknak gyökeres felforgatás helyett be kell érniök új, főleg a reáliák és a történelem köréből vett anyag bekapcsolásával, másrészt új iskolatípusok teremtésével, melyek közvetlenebb érintkezésben állanak az élettel és több gyakorlatilag értékesíthető ismeretet nyújtanak. A tömérdek idevágó kísérlet közül legmaradandóbbnak a reáliskola bizonyul, melynek tervét Grosz erlangeni tanár veti fel elsőnek Entwurf eines Seminarii aecomonico-politici címen (1740.) A gazdaság-politikai iskola eszméje néhány évvel később Hecker berlini reáliskolájában valósul meg. (1747.)

1 Az új iskola mindjárt megindulásakor számos ismeretágat illeszt be tantervébe, mely a legszorosabb összefüggésben áll az állampolgári nevelés gondolatkörével. Később sokféle változáson megy keresztül, de abban mindig hű marad önmagához, hogy tananyagában iparkodik közvetlenebb érintkezést tartania fenn az élettel, mint a százados tradícióktól megkötött gimnázium. A reformmunka másik iránya, a gimnázium tanítási anyagának új ismeretágakkal való kibővítése érdekesen tükröződik vissza egyebek közt a magyar tanügy XVIII. századi fejlődésében. A piarista iskolák a korszellem hatása alatt már a negyvenes években kiváló gondot fordítanak a nemzeti nevelés tárgyainak, a magyar nyelvnek és a történelemnek tanítására.

2 A nagyműveltségű Cörver báró 1757-iki Methodus-a pl. így intézkedik : „A legalsó osztályoktól egész a retorikáig bezárólag a magyar nyelvet ép oly szorgalommal és methodussal kell tanítani, mint a latint. Azonban rajta kell lennünk, hogy nyelvünk géniusza és sajátlagos természete csorbát ne szenvedjen."

3 A történelem tanításában sem éri be Cörver az események puszta felsorolásával, hanem a műveltség fejlődésének feltüntetését, a tudományok, művészetek, szokások és erkölcsök s általában mindazon tényezők beható ismertetését sürgeti, melyek bepillantást nyújtanak a különböző népek jellemébe. Fürkésznünk kell — úgymond — az események okait, okozatait s azok 1 Messer i. m. 16. s. k. 1. 2 Takdts 8. A budapesti piarista kollégium története. Budapest. 1895. 163 s kk. 11. 3 Ab inflmis igitur classibus inchoando ad rhetoricam inclusive cum Latina etiam Patria lingua servato genio et matúra sibi proprie pari omnino methodo, pari etiam diligentia doceatur. Methodus instituendae iuventutis apud Scolas Pias. Szabó M.: A szentgyörgyi piarista kollégium története. Szeged, 1910. 89. 1.