Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1913
4 igazgatói működésére, hogy intézetét a hagyományként rászállt színvonalon s jó hírnévben megtartotta. Igazgatói működésében a régi tradíciók ápolása vezette. Kifejlett érzéke volt a haladó idő követelményei, az új áramlatok iránt is. Józan ítélete azonban visszatartotta a túlzásoktól. Nem volt elfogult egy tanulmányi ág érdekében sem, a középiskola tanító és nevelő feladatának sikeres megoldását az egyes ismeretek harmóniájától, a tanári testület egységes szellemétől várta. Meg tudta becsülni azt, amit az elődök munkásságában helyesnek, célravezetőnek látott s értett ahhoz, hogy a haladás követelte újításokat az intézet hagyományos szellemébe illessze. Kevés iskola munkásságában tapasztalhatunk oly egységes szellemet, amilyent ő teremtett tekintélyével, irányító, vezető, értékek megbecsülésére nevelő befolyásával. Vezérünknek éreztük őt valamennyien. Láttuk, hogy törekvése nem az, hogy felettünk álljon, hanem az, hogy előttünk haladjon, köztünk igazán első legyen. Rendszeretetével bennünket is pontosságra szoktatott, intézete mint egy hibátlan, egészséges organizmus működött. Szellemi vezetésével, irányításával, a múltnak s a jelennek összekapcsolásával, a tradíciók ápolásával s az új eredményeknek, vívmányoknak a tradíciókba illesztésével egységes intézeti szellemet teremtett, ezen intézeti szellem biztosításáról gondoskodott, e szellembe belenevelt. Ezen egységes szellemnek nem kis része volt intézete jó hírnevének gyarapításában és megtartásában. Egy több mint húsz tagból álló tanári testületnek veze tése nagy körültekintést, tapintatot, figyelmet s nem közönséges emberismeretet követel. E tulajdonságok birtokában sikerült a békés, harmonikus, kollegiális együttműködést megteremtenie. Ennek az összhangzó, súrlódásoktól ment együttműködésnek szintén jelentékeny szerepe volt azon tekintélynek és tiszteletnek megszerzésében, melyet intézetünk a nagy társadalom részéről mindenkor élvezett. Mindig tisztában volt azzal, hogy az a hivatása, hogy fenntartsa a tanári kar tagjai között a békés viszonyt, a harmóniát, mely nélkül a testület együttműködése lehetetlen. Az intézetnek igazi szellemi vezére volt. Ambíciója az intézet szel-