Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1912
14 a munka. 1 A fegyelmet vannak hivatva szolgálni az iskolai törvények. Ezek tiszteletben tartása az iskola iránti tisztelet kifolyása. Azt tapasztaljuk általában, hogy némely szülő nagyon szívesen lazít e törvények kötelező erején s ezért elég gyakran támad az iskola és a szülői ház között félreértés. Pedig e törvényeknek is megvan a pedagógiai jelentőségük. Hozzászoktatják a gyermekeket ahhoz, amit sokan csak az életben és sokszor csak fájdalmas tapasztalatok árán tanulnak meg, hogy az ember csak bizonyos meghatározott keretek között mozoghat. A törvények iránt való engedelmesség sokszor az egyéni lázongó indulatok megfékezésének eredménye s akárhányszor győzelem egy sikerrel végigharcolt belső harc után, — tehát az önfegyelmezettség jele. — Tény az, hogy az emberi közös életben senki sem érvényesítheti korlátlanul az akaratát. Figyelemmel kell lennie másokra, nem szabad háborgatnia mások érdekköreit. A gyermeknek meg kell tanulnia, hogy vannak határok, melyek az egyéni akaratnak gátat vetnek. 3 Ezeket a korlátozó körülményeket képviselik az iskolai törvények. Ezek tiszteletére nevelve a társadalmi békés haladás csíráit ültetjük el a gyermeki lélekben. Ilyen felfogással nem értelmetlen, szabadságkorlátozó intézkedések e törvények, hanem előkészítők az életre. Ha most rá nem neveljük a gyermeket arra, hogy cselekvési szabadságuk korlátozott, hogy nemcsak ők léteznek, hogy másokra is ügyelniök kell, érdekeiket mások érdekeinek sértésével nem érvényesíthetik ; hogyan kívánhatjuk, hogy az életben kellő fegyelmezettséggél bírjanak a mások jogainak, jogos érdekeinek a magukéval való megbékélte tésére. Magasabb szempontból tehát az iskolai törvények tiszteletével általában a törvénytiszteletet neveljük a gyermekben s ez fontos dolog, mert az egész társadalmi rend a törvénytiszteleten épül fel. Ha a szülők ily szempontból fogják fel és magyarázzák gyermekeik előtt az iskola fegyelemteremtő szabályait, s ezek megtartásában az iskolának segítségére-lesznek, meggyőződésem szerint okos tanácscsal eresztik ki gyermeküket az életbe. Aki bele tud látni ezeknek az iskolai törvényeknek a lelkébe, beláthatja, hogy a tanulóifjúságért való aggódás és nem a rendőri ellenőrzésre való törekvés sugalmazta őket. Ezek a törvények vannak hivatva arra, hogy a tanulókat a társadalomban, az iskolához s egymáshoz való viszonyukban irányítsák. Ha büntetnek is, ez sem megtorló szándékkal, hanem a további ballépéstől való visszatartás céljából történik. Ha minden szülő így fogná fel e törvényeket, ha a paragrafusok 1 Hoinrich Lhotzky: Die Seele deines Kindes. 166. 1. - Paulsen : Alte und neumodische Erziehungsweisheit. (Moderne Erziehung 88. 1.) Notwendigkeit, avayxtj.
