Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1912
4 I. Egy kiváló német pedagógus, W. Münch foglalkozik azon okokkal, 1 melyek ekkora ellenszenvet támasztottak az iskola ellen. Az első okot így formulázza: ellenszenves az iskola, mert az iskola állapítja meg a követelményeket. Ebben igaza van. A szülők a követelményeket sokalják. Igen érthető tünet. Az iskola a felelős fél. Érzi, hogy feladata a kultúra ápolása, fentartása, fejlesztésére érzék nevelése, az óvatosság, szóval az iskola az objektiv érdekek képviselete. A szülők a felelőtlen fél, a szubjektív szükségletek elméletezői. A szülőknek tulajdonkép nem az a fontos, hogy a művelődés ügyét szolgálja az iskola, hanem hogy fiaik számára bizonyos kényelmesebb megélhetést biztosító, magasabb társadalmi osztályokba vezető, vagy ezekben megtartó pályákra létrául szolgáljon, segítséget nyújtson. Egyszer egy idősebb tanárnak arról panaszkodtam, hogy nem tanulnak a gyermekek. Egy hosszú élet keserű-humoros tapasztalata mosolygott rám szemeiből. Hát azt gondolja, barátom, azért járnak iskolába, hogy tanuljanak? Dehogy azért. Mindenki nem lehet inas, az időt 9—18 évig meg el kell töltenie valahol. Ezért jár annyi gyerek iskolába. Többször elgondolkodtam szavain s rájöttem, hogy sok esetben nagyon igaza volt. Urat nevelek a fiamból, ez az egyszerűbb ember vágya, ne nyomorogjon, mint az apja. Aki meg már magasabb társadalmi régióba jutott, megszégyenítésnek veszi, ha tehetségtelen, vagy kötelességét nem teljesítő fia az iskolában boldogulni nem tud. Úgy érzi, hogy őt és családját az iskola lefokozza, megszégyeníti, mert fia számára az apa társadalmi osztályában való megmaradást lehetetlenné teszi. Münch szerint az iskola ellen intézett támadások második oka éppen az, hogy klasszifikál, mert azzal, hogy egyeseket megakaszt, másokat föllebb ereszt, bizonyos társadalmi rosta benyomását teszi, mintegy meghatározza, hogy a művelt osztályhoz, vagy a tömeghez tartozzék-e valaki. Mindenki előtt ismeretes az a hajsza, mely az egyéves önkéntesség lehetőségéért s az érettségi bizonyítványért folyik, mert e nélkül nem lehet semmi az ember. Ezen a ponton ugyancsak erős a felzúdulás az iskola ellen. E bizonyítvány megszerezhetésének sok esetben képzelt nehézsége ugyancsak erős hullámokat vet. Tekintélyes férfiak is az érettségi eltörlése mellett vannak, vagy legalább a minősítési törvény oly irányú reformját sürgetik, mely e bizonyítványt csak az egyetemi tanulmányokra lépőktől kívánja meg. Ez általános támadások oly izgatottá teszik a kedélyeket, hogy apa, anya és tanuló versenyt 1 Paulsen : Schuljammer und Jugend von heute (Moderne Erziehung 29—34. 1. Berlin 1908.)
