Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

41 zetbe. A hamis /«««-ban a hamis eskü bűnhődése van erőteljes, megrázó színekkel ecsetelve. Bolond Istók egy biztos irány nélkül hányódó fiatal lélek rajza. Ballandáinak alapeszmélye rendesen egy-egy erkölcsi igazság. V. László-é az eskü szegő király lelkigyötrelme s pusztulása, Török Bálint-é pedig az, hogy aki a hatalmasok versengésében részt vesz, igen gyakran önmaga lesz az áldozat. Az Egri lányban a hű szívek a halálban egyesülnek s ilyen a Bor vitéz tárgya is. Ágnes asszony-boa a hitvesi hűség megszegője bűnhődik. Zách Klára azt az eszmét fejezi ki, hogy az ártatlanok szenvedése a bosszuló Isten haragját hozza a nemzetre, Szondi két apródja pedig az igazság örök diadala. Hogy az erkölcsi világban nincsen úr s ki itt is parancsolni akar, az bűnhődik, bemutatja a Walesi bárdokban ; s hogy a szívvel nem jó játszani, arra példa a Tetemrehívás Kund Abigélja. A drámairodalomban különösen feltűnt Tóth Lőrinc Ekebontó Borbálá-]&, melyben a gonosz, aljas nő veszi el méltó büntetését. Szigligeti Trónkereső-jében az anya bűne viszi bukásba fiát. A fény árnyai-boa. a szertelen, önző nagyravágyó Charlotte dönti önmagát s férjét végső veszélybe. Bélái Pálban Béldinek Bánfyn s nején elkövetett igazságtalan tettéért kell lakolnia. Fenn az ernyő nincsen Aas-ban a nagyravágyó anya és leánya felsülése elégíti ki lelkünk igazságérzetét. Liliomfiban is a nagyratörő, fennhéjázó Kányái felsülése a komikum. Czakó Kalmár és tengerész-e a hálátlan, kalandor Arthur bűnhődésével végződik. Végrendelet-ében Alpáryné bukásában az az igazság jut kifejezésre, hogy az ifjúkori botlások gyakran későn veszik el büntetésüket. Leonában a természet és társadalom jő összeütközésbe. Czakó minden szépsége mellett sem ajánlatos bővebb iskolai tárgyalásra, mert hisz zavaros, kúsza gondolatai önmagát is veszedelemben sodorták. Obernyik Örökség-ében az ártatlan Matild szenvedése jutalmában s a gonosz büntetésében diadalmaskodik az erkölcsi igazság. A Főúr és pór tragikuma a főúri gőg és kiváltságok és a polgári elem szülte ellentétekből fakadó tragikai magból ered. Teleki Kegyenc-ében Petroniusnak neje irányában tanúsított kegyetlen eljárása s féktelen bosszúszomja miatt kell buknia. Hugó Károly Bankár és báró-jában Arthúr és Adél az irigység és félreértés áldozatai. Az Ember tragediájá-nak erkölcsi eszméje a végszóban van : Küzdj és bizzál! Célom elérésére elegendőnek sőt talán kissé hosszúnak is tartom eddigi fejtegetésemet, pedig irodalmunk nagy részét nem is érintettem. De ezekből is világosan láthatja mindenki, hogy irodalmunk erkölcsi értéke szinte kimeríthetetlen. Ujabb irodalmunk termékeiben szintén megtaláljuk mindezt, ha nem is ily nagy és nemes arányokban. Éppen erre kell ügyelni a tanárnak, hogy a manapság lábrakapott erkölcstelen irányzatokkal szemben helyezkedjék csak az irodalmi erkölcs régi alapjára s ne csak hallassa elítélő szavát, hanem óvja is egyúttal