Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

22 A kurucköltészet hazafias jellegéről mint mondjunk? Hisz nem egyébb az, mint hazafias borongó bánatból, majd kitörő lelkesedésből, gúnyból, fájdalomból és kétségbeeső lemondásból font koszorú, melyet mintegy az eltemetett szabadság fejfájára font egy egész nemzet érzülete, kegyelete. A lelkes tanár számára igen bő és hálás anyagot nyújt e kor költészete, megérdemli, hogy vele az iskolában részlete­sebben foglalkozzunk. A nemzetietlen kor sivár hangtalanságát is megzavarja egy-két óvó, figyelmeztető, jóleső hang. Bod Péter s Horányi magyar írók életrajzaival szereztek érdemeket úgy tudományos mint hazafias szem­pontból. Bár Mikes prózája még ekkor ismeretlen volt s így közvetlenül nem hatott, mégis itt említhetjük meg Faludyval együtt mindkettőjük csodás magyarságú nyelvét s különösen Mikes rajongó hazaszeretetét, mely bujdosása utolsó percéig lelkét betöltötte. Mikes Törökországi levelei-1 egészen el kell olvastatni, de vigyázzunk, hogy csak megfelelő iskolai kiadást adjunk a tanuló kezébe, mert Mikes minden vallásossága mellett is pajzánságában, jó humorában a kor ízlése szerint írt. Faludit meg magyaros szellemben újított nyelve miatt is olvastatni kell, de miként már ajánlottuk, összevont iskolai kiadásban. E kor költészetének az elnémetesedés és új szokások s erkölcsök miatt érzett keserű gúny és panasz ad tárgyat. A megújhodás korának különböző költői iskolái mind egy nemes cél szolgálatában állanak: nemzetünket kiragadni az elmaradottságból s a műveit nemzetek sorába emelni. E nemes cél teszi különböző útakon keresett boldogulásunkat egységessé s ezért tartozunk hálával még oly irányok követőinek is, kik nem a nemzeti szellem ápolását tartották az irodalom főcéljának. Bessenyei célja az, hogy műveltségünk legyen európai, de egyúttal minél magyarabb. Holmi, Magyarság, Magyar néző, Jámbor szándék irataiban izgat a magyar nyelv s művelődés érdekében. Ugyanezt teszi gr. Teleki József (az első) Esdeklések c. művében. Ányos Pálnak épen túlzott hazafisága miatt kellett bujdosnia. Péczeli megindítja az első tudományos folyóiratot, megírja a magyar korona rövid históriáját. A deákosok meg csak külsőségekben követtek idegen mintát, mert szellemök teljesen magyaros s ostorozzák a dicső ősök elfajult utódait. A prozódiaharc sok eredménnyel járt nyelvünkre. Baróti Szabó Dávid magyar érzelmű versei: Egy ledőlt diófához, A magyarság virági, Révai nyelvtudományi buvárlatai s főleg Virág Benedek minden ízében tüzes magyar érzelme tesznek nagy szolgálatot nemzetiségünknek. A klasszikus irány legkiválóbb s utolsó képviselőjénél jelentkezik legerősebben a nemzeti szellem. Legszebb hazafias ódái: a Magyarokhoz, mely a régi erkölcseiből kivetkőzött magyar nemzet ostorozása; A fennkölt nemes­séghez, melyben a régi vitézség feltámadását látja s így megnyugtató

Next

/
Oldalképek
Tartalom