Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910
23 remény vonúl át lelkén és költeményén ; Felsőbüki Nagy Pálban a hazafias erényeket magasztalja s a kiváló hazafiban az ősi erények mintaképét állítja elénk. De legnagyobb érdemök van e téren a magyarosoknak. Dugonics magyar tárgyú s magyar ruhába bújtatott idegen tárgyú regényei s drámái s ezek tőzsgyökeres magyar nyelve épen a legválságosabb időben hatottak legerősebben a magyar nemzeti szellem terjedésére s erősítésére. Pálóczi Horváth Ádám Hunniász-a, népies ritmusú, németgúnyoló versei s magyar tárgyú drámái, bár az előbbinél sokkal csekélyebb hatást tettek, mégis figyelmet érdemelnek. A jó Gvadányi Nótáriusa, Rontó Pálja, Az 1790-iki országgyűlés satirico-critice leírása az elnémetesedett, nyelvéből, ruházatából kiforgatott nemzet igazi szószólója s különösen nótáriusa a nemzeti visszahatás megszemélyesített alakja. Ugyanilyen nagy hatást ért el Fazekas Ludas Matyi-ja, mert első költői hang irodalmunkban a jobbágyság érdekében. A válogatók nem annyira költészetük magyaros tartalmával, mint inkább a magyar műveltség felvirágzása érdekében folytatott nemes munkásságukkal vesznek részt a közös, nagy nemzeti missióban. Bacsányi a nyelv érdekében folytatott küzdelmet. Kármán a Módiban gúnyolja a külföldieskedő divatkórságot, A nemzet csinosodásá-han pedig elmaradottságunkon segíthető módozatokat ajánl. Csokonai inkább előadásának magyarosságával, nem ritkán póriasságával hat. Kisfaludy Sándor regéiben állította nemzete elé a régi, dicső nemesi életet s gyenge drámáiban is ezt a célt szolgálja. Révai, Verseghy tudományos nyelvbúvárlataikkal, Horváth István pedig tévútakra tévedt ábrándos nyelvnyomozásaival adott új tápot a hazafiság szent tüzének. Kölcsey fenséges Hytnnus-h ban újból megtaláljuk a hit s hazaszeretet szép ölelkezését. A múlt dicsőségét rajzolja, gyászát siratja s a jelen sülyedését tárja fel. Zrinyi dalában szintén csak sivár jelent, elpuhult ivadékot, korcs nemzetet lát. A régi dicső név már csak névleg él. Zrinyi második éneké-ben már csak Istentől remél hazája számára kegyelmet. Kölcseynél tehát a hazafias érzés méla borongásban s szinte kétségbeeső, reménytelen lemondásban jelentkezik. Kazinczy s társainak működése s érdeme az irodalom fellendítésében van. A nyelvújítás is a hazafiság jelszavával indult meg, hogy nyelvünk s így a magyar is művelt legyen. E különböző iskolákat a romanticizmus váltja fel, mely a rideg klasszicizmussal ellentétben felkarolja a nemzeti tárgyat is, s csak külsőségekben marad idegen. Nálunk tehát a romanticizmus majdnem egészen nemzeti. Kisfaludy Károllyal indult meg, kinek A tatárok Magyarországon című drámája képezi a határkövet. Úgy magyar történelmi drámái, mint a magyar társaséletből ennek minden szeretetreméltóságával alkotott vígjátékai az ősi dicsőség rajzaival s sokszor hangoztatott s
