Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

18 Szűz Máriához szól, a cselekvény az égben indul meg, ott is fejeződik be, midőn az angyalok a vitézek lelkeivel az Úr zsámolyához érnek, s így tovább. Az egész époszt ezen kath. szellem lengi át. Zrinyi egyébként is vallásos költő volt, a Feszülethez irt hymnusa kiváló. Még a gonosz, elvetemült Liszti is irt költeményeket Magyarország Patronájához. A szerelem közkedvelt, könnyű múzsáju dalosa, Gyöngyösi is ír egy vallásos tárgyú elmélkedést, a Rózsakoszorút, Szűz Mária dicsőségéről. Rimay költészete vallásos lélekre vall, Istenes énekei pedig egy megtört, reményvesztett léleknek Istenbe vetett rendíthetetlen hitéről zengenek. Beniczky Péternek, e vallásos s emberszerető poétának Magyar rithmusok-ja is nagyrészt istenes, peniteneiatartásra indító énekeket foglal magában. Pázmány buzgó híve s inspirációt is tőle merit Gróf Balassa Bálinttól (második) szintén vallásos énekek maradtak fenn. Az erősen református érzelmű Petrőczy Kata meghatottsággal, borongással és érzelmességgel vegyült vallásos költeményei a sors csapásai között is Istenbe vetett egyedüli reményét fejezik ki. Koháry Istvánnak, a munkácsi rabnak versei a buzgó kath. hivő fogságának vigasztalói, enyhítői valának. Megindul a nemzet önvédelmi harca s a küzdő felek eddig vallásos, ábitatos hangját s Istenbe vetett reményét az elkeseredett gúny, a győzelem mámorában kitörő tomboló lelkesedés, vitézi tettek dicsőítése, majd a kuruc zászlók hanyatlásával a borongó panaszos hang váltja fel. De ne gondoljuk, hogy a folytonos harc letörölte e kor vallásos zománcát. Nem, a hit csak teret adott e kort mozgató, lázasan lüktető nemzeti érzületnek, de a szívekben még mindig ott maradt a nemzet reményeül, vigasztalójául. A fogságba hurcolt papok vallásos énekeihez csatlakoznak a haza reményvesztett sorsát sirató s csak Istenben bízó kuruc költemények, melyekben a vallásos és hazafias érzés szép egybeolvadását látjuk : Rákóczi könyörgése, Győzhetetlen én kőszálam, Vigasztalj meg kegyes Isten stb. A hadak népszerű, glóriás fejedelme, Rákóczi, az igazi vallásos hazafi mintaképe s hű fegyverhordozója, Mikes Kelemen leveleiből látjuk szinte kolostorszerű rodostói életét. Mikes kedves egyéniségében is különösen a vallásos érzés volt kifejlődve : senki sem nyugszik meg jobban az Ő akaratán. Irodalmi munkássága is nagyrészt vallásos jellegű. Ekor másik kiváló prózaírójának, Faludinak tolla már hivatásánál fogva is az istenes élet szolgálatában áll. Azonban ily irányú prózái közül elegendő lenne egy ügyes compendium olvasása, mert az egész egy ifjú olvasónak minden nyelvi szépsége mellett is unalmasan fárasztó. Már vallásos költészetét kiváló kellemmel s külső csínnal kifejezett magasztos gondolatok jellemzik. Ilyenek : Szent István királyhoz, Az Ur Jézushoz, A feszülethez, Szűz Máriához, stb. A kurucköltészet s a nemzetietlen kor e két kiváló írói egyéniségének tárgyalásánál tehát a formai és nyelvi szépségek mellé állítsuk oda a vallási meggyőződést is.