Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910
19 E kor lírájában megszólal egy alázatos, töredelmes szívű, vallásos kálvinista, Ráday Pál. Lelki hódolás-á ban s Istenes énekei ben a vallásos költészet már-már gyengülő lángja újabb, csillogóbb fényben lép fel. Ehhez csatlakozik Szőnyi Benjamin nagyrabecsült Szentek hegedűje, br. Amadé Antal vallásos költeményei a négy utolsó dologról, Szűz Máriáról s Szent Istvánról, továbbá fiának, a nagyobb tehetségű Amadé Lászlónak Istenes énekei. A megújhodás kora külföldi hatások alatt áll, természetes tehát, hogy az onnan beszivárgó enciklopedista tanok sokat ártanak a kor vallási felfogásának. Minden téren lázas fejlődés indul meg s ez háttérbe szorítja az eddig uralkodó vallásos szellemet. E kétféle irányú szellemi áramlat küzdelmét leginkább látjuk Bessenyei életében. Azonban minden fölvilágosodás ellenére is a kor különféle iskolájában találunk igaz, vallásos egyéniséget. Ányos Pál vallási énekei iránt is mostoha az irodalomtörténet s Baróti Szabó Dávid, Rajnis, Révai és Virág Benedek irodalmi érdemeit is jobban kiemelhetné az elfogulatlan kritika. Dugonics hatása inkább hazafias. Pálóci Horváth Ádám Ötödfélszáz énekei között mély vallásos buzgósággal megírt s a protestáns énekköltészet legszebb énekeit találjuk. A Debreceni-kör felekezeti jellegét ki kell emelni. Verseghy szerepe is nagyobb figyelmet érdemelne. Általában a megújhodás korában megindult nagy szellemi átalakulásnak katholikus s különösen egyházi vezéralakjait s ezeknek érdemeit állítsuk jobban s kiérdemelt nagyobb fényben az ifjúság elé. Csokonai, Kölcsey, Berzsenyi, Vörösmarty, Czuczor, Garay költészetében is fel-fel csillan a vallásos elem. A vallásos lírának két kiváló képviselője lép fel: Székács József ev. püspök s Tárkányi Béla egri kanonok. Nagyobb regényeink közül Eötvös Karthauzi-ja nem egyéb, mint a hit apotheozisa, Kemény Rajongóiban pedig a szombatosokat látjuk. Tompa költészetének fő motívuma a hit s Arany szelíd lelkének is egyik jellemvonása. Gyulai és Szász Károly szintén ide tartoznak. Újabb egyházi költőink s költészetük nem részesülnek elég figyelemben, pedig szép számuk mellett költészetük fényével, erkölcsi nemes elveikkel s buzgó hitükkel irodalmunk bármely irányú költőivel állják a versenyt. Nevesebbek: Kuthen (Barina Vendel), Reviczky Gyula, Rudnvánszky Gyula, Mindszenty Gedeon, Pajer Antal, Sujánszky Antal, Szülik József, Talabér János, Nyulassy Antal, Pados János, Jánosi Gusztáv, Kemenes Ferenc, Lázár Miklós, Váradi Antal, Kálmán Károly, Szabolcska Mihály, Kiss József, Bán Aladár, stb. Ezekben foglaltuk össze nagyjából irodalmunk vallási elemét s most már csak a tanár jóindulatától függ, hogy minél többet juttasson ezek közül tanítványai kezébe. Sajnos, tankönyveink meglehetősen mellőzik ezeket s olvasókönyveinkben elvétve találunk egy-két ily irányú szemelvényt, pedig ezek nevelő hatása nem szorul bővebb magyarázatra. 2*
