Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910
10 kíséretében, hogy mire a gyermek az irodalomtörténeti összefoglaláshoz ér, concrét, ismert példákon gyakorolja ítéletét. Az utasítások meglehetős szabadkezet nyújtanak a tanárnak az olvasmányok megválasztását illetőleg, az olvasmányok kánonja nincs határozottan megállapítva, a tanárnak az olvasókönyvek jól-rosszul összeválogatott olvasmányaihoz kell alkalmazkodni, szóval a tanár igen nehéz feladat előtt áll, ha az irodalmi tanítás céljának sikeresen akar megfelelni. Tíz az oka egyrészt annak is, hogy a tanárok nagy része talán nincs is tudatában az irodalmi nevelés nagy horderejének s hogy iskoláink nagy részében nem tölti be fontos szerepét. A fölsorolt írók közül is többen megkísérelték már összeállítani az irodalmi olvasmányok főbb kánonját, újabban Horváth Cyrill a budapesti IV. ker. főreál 1909-iki Értesítőjében, — de eredményök nincs kipróbálva. Ily sorozat összeállítása kipróbált tanférfiakból alakult bizottság hatáskörébe tartoznék. Minden könyvkereskedő katalógusában megtalálja ugyan a tanár a kötelező iskolai s házi olvasmányok ilyen megbízhatatlan jegyzékét, de hogy ezeket jól megválogatva s haszonnal olvastatva tanítványainak sajátjává tegye, az már csak az igazán hívatásos, Istentől rátermettséggel megáldott pedagógus feladata. Irodalmunk módszertanilag nincs feldolgozva, az irodalmi olvasmányok pedagógia szempontból nincsenek átkutatva s így minden tanár a maga ítéletére, pedagógiai tapintatára van utalva e fontos tárgy tanításában. Amit a Tanterv és Utasítások előírnak oly kevés, hogy csak az irodalom gerincének lehet tekinteni, melyhez hozzá kell fűzni s illeszteni a többi tagokat is, hogy az egész irodalom képe kialakuljon. Tantervünk teljesen a német minta után igazodik, csakhogy itt a kilenc év s jobban kifejlődött irodalmi oktatás az irodalom nagyobb terjedelmét öleli föl. Lássuk csak a német irodalmi tanítást l 1 Az alsó három (sexta, quinta, quarta) osztályban kiválóan mesék és mondák vannak s szemelvények a Grimm testvérek műveiből. A hős mondákból a nemzeti vonatkozásúak. Igen megfelelő itt Homeros, mert sokkal alkalmasabb a gyermek fantáziájának fölkeltésére, mint a rideg, ködbe burkolt germán mythologia. A quartában már középkori monda, tehát a Niebelungenlied is elővehető. Ezután ajánlja a mesegyűjteményeket, köztük Lessing, Herder, Krummacher megfelelő meséit. A prózánál nagyobb hatású a vers, mert nemcsak tartalmi, hanem alaki szépséget is nyújt. Erre különösen Uhland alkalmas. Néhány hazafias dal éneklése is fontos. A középosztályokban (untertertia, obertertia, untersecunda) a német középkor ismertetését Uhland balladáival s románcaival kell folytatni, továbbá Schiller néhány könnyebb költeményével. Ide valók Rückert, Platen, Chamisso románcai, balladái. Az oberter1 L. Womit idézett munkáját.
