Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910
- 9 hitünk, vallásos meggyőződésünk kialakulása, Istenbe vetett reményünk s Szűz Mária tisztelete s pártfogói oltalmáért való esedezésünk sorsunk mostohaságában. Ezért irodalmunk a hívő lélek hitéletének táplálására is elsőrangú forrás. Az irodalmi olvasmányokban sokszor van alkalom mások s ennek kapcsán magunk erkölcsi életének megítélésére s így igen erősen befoly erkölcsi életünk irányítására. Az olvasó lelkét eszményekkel, életelvekkel látja el s a faj és honszeretettel kapcsolatos idealizmus forrásait nyitja meg s a tanuló képzeleti s érzelmi életének is gazdag táplálékot nyújt. Az olvasási kedv felkeltésével előidézi a növendék öntevékenységét, altruisztikus érzéseket ébreszt, melyek lelkesedést keltenek benne közhasznú társadami tevékenység iránt. A socialis élet uralkodó eszméivel ismerteti meg, az élet változatos eseményeinek s jelenségeinek előadásával pedig fejleszti a növendék ismeret és látókörét úgy, hogy — Nósz Gusztáv szerint — „egészséges érzéssel és érdeklődő tekintettel" lép majd környezetébe. Az irodalmi műfajokban rejlő tartalmi s alaki szépségek pedig fejlesztik a helyes ízlést, önálló ítélethez szoktatnak. Weszely Ödön 1 az irodalom, vagyis olvasmányok nagy jelentőségét abban látja, „hogy belőlük merítünk életfelfogást, világnézetet, erkölcsi eszméket, világ és emberismeretet." Minden irodalmi olvasmány valamely etikai, vagy psychologiai igazság költői kifejezése. Az az elv, hogy az életre kell az ifjúságot előkészíteni, csakis az irodalmi olvasmányokon keresztül valósítható meg. Hisz az irodalom a lélek tükre! Sociologiai s psychologiai törvényeket nem abstract elmélkedésből, hanem concrét irodalmi példákból tanulhatunk legkönnyebben. Az irodalmi olvasmány tehát gyakorlati erkölcstan, gyakorlati lélektan s gyakorlati sociologia. Weszely eme fölfogása fejezi ki legjobban a modern mai irodalmi nevelés értékét. Ezekben foglalhatjuk össze az irodalmi nevelés fontosságát s jogosultságát arra nézve, hogy oktatásunk vezérfonala, erkölcsi nevelésünk alapja, az egyes tantárgyak összekötő, egységesítő kapcsa, szóval a tanítás központja legyen, mert mint az előzőkből látjuk, nemzeti, hitéleti, etikai, esztetikai, logikai s szociális szempontokból értékes eszmékkel látja el a fejlődő nemzedéket. Ezekután pedig lássuk menynyiben érvényesül nálunk az irodalmi oktatás s melyek módszerei, követelményei s sikeres oktatásának akadályai. Ismételjük, hogy irodalmi oktatás alatt nem irodalomtörténeti elméletet értünk, hanem tisztán irodalmi olvasmányokat. Sőt sokan vannak úgy külföldi mint hazai szakemberek között, kik az irodalomtörténet rendszeres elméleti előadását nem is tartják középiskolába valónak. Ennek eldöntése más lapra tartozik. Fődolog az, hogy az első osztálytól kezdve minél többet olvastassunk megfelelő magyarázat 1 A modern pedagógia lítjain. 1909.
